A MAGYAR KÖZÚTI FUVAROZÓK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA
(a 2011. május 28-án jóváhagyott egységes szerkezetben)

I. Általános rendelkezések

1. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület, rövidített neve: MKFE) a belföldi és nemzetközi személyszállítási- és árutovábbítási tevékenységet végző magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók országos, szakmai érdekképviseleti, érdekvédelmi, pártsemleges, nem profit-orientált szervezete.
2. Az Egyesület székhelye: H-1149 Budapest XIV. ker. Egressy út 77. Levélcím: H-1576 Budapest, Pf. 109.
3. Az Egyesület működése a Magyar Köztársaság területére terjed ki, tagja a
Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egyesületnek (IRU). Az MKFE IRU-beli megnevezése: Association des Transporteurs Routiers Hongrois, Megnevezése az IRU további hivatalos nyelvein: angolul: Hungarian Road Transport Association, oroszul: . Betűjele: MKFE
Az Egyesület részt vehet más országok hasonló területen működő szervezeteinek munkájában, szolgáltatásait és egyéb tevékenységét az adott országban működő társszervezetekkel együttműködve más országokra is kiterjesztheti.
4. Az Egyesület jogi személy.
5. Az Egyesület a jelen Alapszabály szerinti tájékoztatási kötelezettségét az Autóközlekedés c. lapban, illetve az Egyesület által működtetett internetes oldalon való közzététellel teljesíti, ugyanitt teszi közzé a tagságot érintő döntéseit, közleményeit. Az egyesület internetes oldalán tájékoztatja a tagokat az elnökség által hozott határozatokról.
6. Az Egyesület törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el.

II. Az Egyesület célja

Az Egyesület célja a magyarországi személyszállítási és árutovábbítási vállalkozások egyesületbe tömörítése, szakmai érdekeik hatékony képviselete.

Az Egyesület képviseli tagjai érdekeit a hazai és nemzetközi közélet fórumain, demokratikusan összehangolja a tagok különböző csoportjainak eltérő érdekeit, őrködik az etikus piaci magatartás normáinak betartásán.

Segíti a közúti árutovábbítás és személyszállítás folyamatos fejlődését, a korszerű tevékenységi formák megismerését és elterjesztését, a közúti közlekedés biztonságának növelését, ellátja az állami, társadalmi, vagy gazdálkodó szervezetek által rábízott feladatokat.

Minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel segíti a tagok működési feltételeinek javítását, piaci helyzetük védelmét, nemzetközi versenyképességük megőrzését, a versenyfeltételek harmonizálását, a közúti fuvarozás társadalmi megbecsülésé-nek növelését, a szakmai pozíciók védelmét. Információkkal és szolgáltatásokkal támogatja tagjait.

III. Az Egyesület alaptevékenysége, feladatai, a feladatok ellátásának módszerei

Az Egyesület a II. fejezet szerinti céljainak elérése érdekében azokat az alaptevékenységnek minősülő feladatokat végzi, melyeknek részletezését az Alapszabály 3. sz. mellékletének I. pontja tartalmazza.

1. Érdekegyeztetési, érdekvédelmi, érdekképviseleti feladatok

Az Egyesület feltárja és képviseli a magyar közúti személyszállító és árutovábbító szakma érdekeit, a részérdekeket demokratikus módon szintetizálja, érvényt szerez az etikus piaci magatartás normáinak. Elősegíti a tagok érdekeinek érvényesítését az állami és magánszféra közötti együttműködés különböző szervezett és szervezeten kívüli fórumain, minden törvényes eszközt igénybe vesz annak érdekében, hogy a politikai élet szereplőit a szakma fejlődését szolgáló döntések meghozatala érdekében befolyásolja.

Az érdekegyeztetési munkában szakértőket, bizottságokat vesz igénybe, felhasználja a tagsággal való kapcsolattartás különböző módszereit (fórumok, levelezés, párbeszéd stb.). Az egyeztetett érdekeket képviseli és védi a kül- és belföldi hatóságok, más szakmai vagy társadalmi szervezetek, valamint a közvélemény előtt. Érdekképviseleti, érdekvédelmi munkájában valamennyi törvényes eszközzel él, így különösen az állásfoglalás, véleményezés és ajánlás szóbeli és írásos formáival, igénybe veszi a korszerű PR módszereket.

Lehetőségeihez mérten részt vesz a szakma gyakorlását érintő jogszabályok előkészítésében, fellép a hátrányos következményekkel járó intézkedések ellen. Feltárja a vállalkozások hatékony működését akadályozó jogi és politikai tényezőket, és javaslatokat tesz ezek megváltoztatása érdekében. A tagok érdekeinek védelmében kezdeményezi jogszabályok módosítását vagy új jogszabályok kiadását. Képviseli tagjait a munkavállalókkal folytatott szociális párbeszédben, az Ágazati Párbeszéd Bizottság munkájában, külön felhatalmazást adó tagjait képviseli alágazati szakmai kollektív szerződés megkötésében és esetenkénti módosításában.

2. A tagság működését segítő feladatok

Megszervezi a TIR-okmányok forgalmazását, garanciavállalást nyújt tagjainak, eljár a tagok érdekében a hazai és külföldi vámszerveknél, közigazgatási hatóságoknál, egyesületeknél, nemzetközi szervezeteknél. Segíti a tevékenység gyakorlására megszabott jogi és műszaki feltételek teljesítését. Megszervezi a nemzetközi és belföldi árutovábbítással és személyszállítással kapcsolatos okmányok, menetlevelek, rakományjegyzékek, a járművek felszereléséhez megkövetelt eszközök stb. forgalmazá-sát, elősegíti a korszerű számítógépes információcsere létrehozását. Közreműködik az árutovábbítási és személyszállítási tevé-kenység korszerű ellátásához szükséges számítógépes háttér megteremtésében, a szakmai követelmények kielégítését szolgáló integrált információs rendszerek kifejlesztésében és működtetésében.
Folyamatos információs szolgálatot működtet, a tagság tevékenységét érintő hazai és nemzetközi szabályokról naprakészen tájékoztatást ad. A tagoknak szakmai, adózási, pénzügyi és jogi tanácsadást nyújt, 24 órás vám és szakmai segélyhívó szolgálatot működtet.

3. A szakma folyamatos fejlődését biztosító feladatok

Közúti személyszállítást és árutovábbítást érintő rendezvényeket szervez. Különböző, a tagokat érintő témakörökben oktatást, szakoktatást, tanfolyamokat szervez, illetve tart, amellyel biztosítja a szakma gyakorlásának feltételét jelentő szakismere-tek megszerzését és a folyamatos továbbképzést. Rendszeres tagi találkozókon nyújt tájékoztatást a tagok működését érintő jogszabályok, előírások változásáról. Részt vesz a tagok tevékenységében közreműködő munkavállalók szakmai képzésében. A szakismeretek megszerzését szolgáló könyveket, kiadványokat forgalmaz és ad ki.

4. A közúti közlekedés társadalmi megbecsülésének növelését szolgáló feladatok

A közvélemény és különösen a politikai szereplők véleményének formálása érdekében a társadalom szélesebb köre számára konferenciákat, kiállításokat, rendezvényeket szervez, lobbieszközök és tömegkommunikációs eszközök felhasználásával.

IV. Az Egyesület egyéb tevékenysége

Az alaptevékenység hatékonyabb ellátása érdekében az Egyesület a jogszabályok által lehetővé tett körben kiegészítő tevékenységet is végezhet.

V. Az Egyesület tagjai, a tagsági viszony formája, keletkezése és megszűnése

Az Egyesület tagjai lehetnek mindazon magyarországi székhelyű egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, továbbá gazdasági társaságok szövetségei, valamint magyarországi lakhelyű természetes személyek, akik az Egyesület céljával egyetértenek és belépési szándékukat szabályosan kinyilvánítják, az Alapszabályban foglaltakat magukra nézve kötelezőnek ismerik el, vállalják az Egyesület feladatainak megvalósításában való közreműködést és a tagdíj megfizetését.

1. A tagsági jogviszony típusai

1.1 Teljes jogú tagok lehetnek:

• közúti árufuvarozók (beleértve a kísérő szolgáltatást — pld. ADR, túlméretes — nyújtó vállalkozásokat),
• közúti személyszállítók (beleértve a személygépkocsival végzett szolgáltatást nyújtókat is),
• a felsorolt vállalkozásokat tömörítő szervezetek.

A teljes jogú tagok teljes körűen élhetnek az Alapszabályban rögzített jogaikkal.

1.2 Társult tagok lehetnek:

• saját számlás áruszállítók,
• saját számlás személyszállítók,
• fuvareszközzel nem rendelkező fuvarszervezők,
• szállítmányozók,
• a felsorolt vállalkozásokat tömörítő szervezetek,
• tiszteletbeli tagok.

A társult tagok korlátozott jogokkal rendelkeznek.

1.3 Pártoló tagok lehetnek:

Mindazok, akik a magyar közúti fuvarozás ügyét az MKFE-n keresztül támogatni kívánják.

1.4 Tiszteletbeli tagok lehetnek:

Mindazok a természetes személyek, akiknek az Egyesület Elnöksége ezt a címet adományozza a közúti közlekedési szakma társadalmi megbecsülésének, fejlődésének érdekében kifejtett szakmai tevékenységük vagy az Egyesület munkájában való tevékeny részvételük alapján.

2. A tagsági viszony keletkezése

A tagok felvétele tagfelvételi kérelem alapján, vagy tiszteletbeli tagság adományozásával történik. A kérelmezőnek a tagfelvételi kérelemben nyilatkoznia kell, hogy az Egyesület mely tanácsába/tanácsaiba, továbbá mely tagozatba/tagozataiba kéri felvételét, továbbá arról is, hogy melyik területi szervezethez kíván a székhelye, telephelye, vagy fióktelepe alapján csatlakozni. A kérelem elbírálásáról a Főtitkár dönt, az Elnökségnek történő utólagos beszámolási kötelezettséggel. A Főtitkár elutasító döntése ellen az Elnökséghez lehet fellebbezéssel élni, az elutasítás kézhezvételétől számított 30 napon belül. Az Elnökség döntése ellen fellebbezésnek, panasznak nincs helye. A tagfelvételi kérelmet elfogadó határozatában a Főtitkár dönt a kérelmező tanácsi/tagozati/területi besorolásáról. A tagsági viszony a felvételkor esedékes tagdíj megfizetésének napján lép életbe. A tagok vállalkozására vonatkozó adatait az egyesület kezeli és honlapján közzéteszi a tagok számára, vagy hozzájárulásuk esetén a nyilvánosság számára elérhető módon. A tagsági viszony megszűnésével egyidejűleg az adatok elérhetőségét az egyesület megszünteti.
A tiszteletbeli tagsági viszony az Elnökség által hozott döntéssel és ennek elfogadásával keletkezik.

3. A tagsági viszony megszűnése

3.1 A tagsági viszony megszűnik a tag kilépésével, kizárásával, elhalálozásával, jogutód nélküli megszűnésével.
3.2 A tag az Egyesületből írásbeli bejelentéssel, fizetési kötelezettségeinek egyidejű teljesítése mellett kiléphet. A már befizetett tagdíjat visszakövetelni nem lehet.
3.3 Kizárható a tag, ha az Alapszabályban foglaltakat, a nemzetközi és hazai jogszabályi előírásokat, illetve a tevékenysé-ge gyakorlására vonatkozó szakmai szabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti, a szakmai etikát sértő magatartást tanúsít, tagdíjat nem fizet, az Egyesülettel/ az egyesület kizárólagos, vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokkal szembeni fizetési kötelezettségét nem teljesíti. A kizárásról a Főtitkár dönt. A Főtitkár döntése ellen a tagfellebbezéssel élhet, amelyet a döntés kézbesítésétől számított 30 napon belül nyújthat be írásban az Egyesület Elnökségéhez. A fellebbezésnek halasztó hatálya nincsen.

VI. A tagok jogai és kötelezettségei

1. A tagok jogai

1.1 A teljes jogú tagok jogai:

1.1.1 A tagok szavazati joggal, tagonként egy szavazattal rendelkeznek. A regionális küldöttválasztó gyűlésen jogosultak küldötteket választani, a küldöttek útján az Egyesület bármely tisztségére tisztségviselőt választani. Az Alapszabály 1. sz. mellékletét képező választási szabályzatban foglaltak szerint bármely tisztségre megválaszthatóak,
1.1.2 részt vehetnek az Egyesület munkájában és rendezvényein,
1.1.3 kezdeményezhetnek szakmai vitákat, megbeszéléseket,
1.1.4 üzleti nyomtatványaikon egyesületi tagságuk tényét, valamint az egyesületben betöltött tisztségüket, megbízatásukat feltüntethetik,
1.1.5 a szolgáltatás nyújtására megállapított feltételeknek megfelelően igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait, azok jellegétől függően tagdíj ellenében, kedvezményes vagy teljes térítés ellenében,
1.1.6 felkérésre szakértői tevékenységet végezhetnek,
1.1.7 speciális szakmai vagy regionális problémákkal foglalkozó szakcsoportokat hozhatnak létre.

1.2 A társult tagok jogai:

A társult tagot minden az 1.1 pontban felsorolt jog megillet, kivéve az 1.1.1. pontban foglaltakat.

1.3 A pártoló tagok jogai:

1.3.1 részt vehetnek az Egyesület munkájában és rendezvényein,
1.3.2 üzleti nyomtatványaikon egyesületi tagságuk tényét feltüntethetik,
1.3.3 az Egyesület szolgáltatásait díjfizetés ellenében jogosultak igénybe venni, a tagdíj ellenében nyújtott szolgáltatásokra nem jogosultak.

2. A tagok kötelezettségei

2.1 kötelesek az Alapszabályban foglalt rendelkezéseket megtartani, a részükre megállapított tagdíjat és az igénybe vett szolgáltatások díját megfizetni,
2.2 a működésükkel összefüggő valamennyi hazai és nemzetközi előírást betartani, különös tekintettel a közúti árutovábbításra és személyszállításra vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabályokra, a munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó előírásokra,
2.3 az Etikai Kódexben foglalt előírásokat betartani,
2.4 az általuk elvállalt tisztséggel együtt járó feladatokat lelkiismeretesen, legjobb tudásuk szerint ellátni,
2.5 az Egyesület munkájában, a küldöttválasztó gyűléseken, illetve tisztségük szerint az Országos Küldöttközgyűlésen, megválasztásuk esetén a különböző tisztségekben, a szakcsoportokban, bizottságokban részt venni.

3. Tagok képviselete
A tagok képviseletére a jogszabályok szerinti képviselő, illetve a képviselő által meghatalmazott munkavállaló, vagy a tag tartós jogviszonyban foglalkoztatott megbízottja jogosult.

4. Kizárás a szolgáltatásokból

4.1 Azt a tagot, aki az esedékes tagdíjat határidőre nem fizeti meg, a főtitkár jogosult ideiglenesen a szolgáltatásokból ki-zárni. Azt a tagot, aki hat hónapi tagdíjjal késedelembe esik, a főtitkár köteles a szolgáltatásokból kizárni és amennyiben tartozását nem rendezi, két év után a tagok közül kizárni. Annak a tagnak, aki egy éven túl nem fizet tagdíjat, a főtitkár köteles a tagsági jogviszonyát felfüggeszteni. A szolgáltatásokból kizárt, illetve a felfüggesztett tag nem gyakorolhatja szavazati jogát és nem választható.
4.2 A főtitkár jogosult részletfizetési megállapodást kötni a tartozások rendezésére — szükség esetén biztosíték nyújtását megkövetelve — amelyben a Polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot kell kikötni. A részletfizetési megállapodásban foglalt határidők betartása esetén a tag továbbra is jogosult a szolgáltatások igénybe vételére és gyakorolhatja tagsági jogait.
4.3 Azt a tagot, aki az egyesület által nyújtott szolgáltatások ellenértékével 30 napot meghaladó késedelembe esik, illetve tartozását részletfizetési megállapodás alapján nem rendezi, a főtitkár köteles a szolgáltatásokból kizárni.
4.4 Az egyesület kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok felé fennálló tagi tartozások esetén a társaságok ügyvezetőitől kapott tájékoztatás alapján a főtitkár a fentieknek megfelelő intézkedéseket köteles megtenni.
4.5 Az egyesület választott tisztségviselőinek tartozása ügyében az alkalmazandó intézkedésről az Elnökség köteles hatá-rozni.

VII. Az Egyesület szervezete és tisztségviselői

1.1 Országos Küldöttközgyűlés
1.2 Regionális Küldöttválasztó Gyűlések
1.3 Tanácsok
1.3.1 Árufuvarozási Tanács
1.3.2 Személyszállítási Tanács
1.4 Tagozatok
1.4.1 Középvállalkozói és Nagyvállalkozói Tagozat, amely a személyszállítási vállalkozásoknál a Menetrend szerinti személyszállítási vállalkozásokat foglalja magában
1.4.2 Kisvállalkozói Tagozat, amely a személyszállítási vállalkozásoknál a Különjárati személyszállítási vállalkozásokat foglalja magában
1.5 Választott tisztségviselők és testületek
1.5.1. Tisztségviselők
1.5.1.1 Vezető tisztségviselők
1.5.1.1.1. Elnök
1.5.1.1.2 Árufuvarozási Társelnök — az árufuvarozási tanács elnöke
1.5.1.1.3 Személyszállítási Társelnök — a személyszállítási tanács elnöke
1.5.1.2. További választott tisztségviselők
1.5.1.2.1. Elnökségi tagok
1.5.1.2.2. Árufuvarozási Tanács Elnökségének tagjai
1.5.1.2.3. Személyszállítási Tanács Elnökségének tagjai
1.5.1.2.4. Ellenőrző Bizottság tagjai
1.5.1.2.5. Etikai Bizottság tagjai
1.5.2 Elnökség
1.5.3 Tanácsi elnökségek
1.6 Bizottságok
1.6.1 Ellenőrző Bizottság
1.6.2 Etikai Bizottság
1.6.3 Jelölő- és mandátumvizsgáló Bizottság
1.7. Megyei elnökök
1.8 Könyvvizsgáló
1.9. Szakcsoportok (érdekközösségek, munkabizottságok)
1.10.Munkaszervezet

VIII. Az Egyesület tisztségviselőire vonatkozó általános szabályok

Az Egyesület tisztségviselőit négy évre választják. A tisztségviselői megbízatás csak személyesen látható el. Vezető tisztségviselők az elnök, az árufuvarozási és a személyszállítási társelnök. Tisztségviselők továbbá az Elnökségnek, a tanácsok elnökségének, az Ellenőrző Bizottságnak és az Etikai Bizottságnak a tagjai. Tisztségre az Egyesület minden teljes jogú tagja, továbbá a teljes jogú tag képviselője megválasztható. Az egyesület elnökének az árufuvarozó, vagy személyszállító szakmában legalább 10 éves gyakorlatot és szakmai tapasztalatot szerzett, magyar állampolgársággal rendelkező személy választható meg, aki az egyesületben tagsági viszonnyal, vagy egyesületi tagnál fennálló munkaviszonnyal rendelkezik. A megválasztott tagok, illetve képviselőik a tanácsok elnökségén belül tagozati besorolásuknak megfelelően ellátják a tagozathoz tartozó tagok képviseletét is, jogosultak továbbá a delegált tisztségeket is ellátni. Az Etikai Bizottság tagja bármilyen további tisztséget betölthet. Ezen túlmenően egy személy csak egy tisztséget tölthet be.
A választott tisztségviselők megbízás alapján elláthatják a megyei elnöki feladatokat is.
Amennyiben — az Elnök kivételével — bármelyik megválasztott tisztségviselő képviseleti jogosultságának alapjául szolgáló tanácsi, vagy tagozati besorolása (árufuvarozó vagy személyszállító vállalkozás, illetve kis, közép, vagy nagyvállakozó) a megbízatás időtartama alatt megváltozik, köteles a tisztségéről lemondani. Az érintett testület a lemondott tisztségviselő helyett a választás során a legtöbb szavazatot kapott következő jelöltet, vagy ennek hiányában azonos tanácsi és tagozati besorolású tag képviselőjét kooptálja.

1. A tisztségviselők kötelezettségei

A tisztségviselők kötelesek a tisztségükkel együtt járó feladatokat legjobb tudásuk szerint ellátni, az Egyesületet, valamint a tagságot általánosan érintő, kiemelkedően fontos információt az Egyesület illetékes vezető testületeinek tudomására hozni, kötelesek továbbá az Egyesület működésével kapcsolatos gazdálkodási és egyéb belső információkat bizalmasan kezelni.
Üzleti tevékenységük során és magánéletükben egyaránt kötelesek a jogszabályokat és az etikai szabályokat betartani, az Egyesület társadalmi megbecsülését és elismertségét előmozdítani.
A tisztségviselők más, alapszabálya szerint hasonló (személyszállítás és/vagy árutovábbítás) tevékenységet folytató tagokat tömörítő társadalmi szervezetben választott tisztséget csak az Elnökség előzetes — vagy ha erre nincs lehetőség, akkor utó-lagos — beleegyezésével vállalhatnak, a kettős tisztség ennek hiányában összeférhetetlenségnek minősül.
A tisztségviselők a jelen Alapszabály által adott felhatalmazás alapján pénzügyi kihatású döntéseket az elfogadott költségvetés kereteinek betartásával hozhatnak.

2. A tisztségviselői megbízás megszűnése

A tisztségviselői megbízás megszűnik:
• lemondással,
• visszahívással,
• kizárással,
• elhalálozással,
• a tisztség betöltésére szolgáló jogosultság megszűnésével.

2.1 A választott tisztségviselő bármikor jogosult tisztségéről lemondani.
2.2 A megválasztó testület bármikor visszahívhatja a kötelezettségeit megsértő, összeférhetetlenné váló, az egyesület érdekeivel ellentétes tevékenységet folytató, vagy súlyos jogszabálysértésben elmarasztalható tisztségviselőt.
2.3 Az Elnökség a jelenlévő tagjainak 2/3-os többségével hozott döntéssel a megválasztó testület következő üléséig bármelyik tisztségviselő tisztségének gyakorlását felfüggesztheti, amennyiben a visszahívás feltételei fennállnak, és egyúttal indítványozza a megválasztó testületnek a tisztségviselő visszahívását. Az Elnökség ezen túlmenően akkor is jogosult bármelyik választott tisztségviselőt tevékenysége gyakorlásától felfüggeszteni, ha az Etikai Bizottság erre tesz javaslatot a tisztségviselővel szembeni büntető vagy szabálysértési eljárás indítása miatt.
2.4 A választott tisztségviselő megbízása automatikusan megszűnik, ha a megválasztott személy tagsági viszonya megszűnik, illetve az általa képviselt tag képviseletére való jogosultsága megszűnt, vagy az általa képviselt tag jogutód nélkül megszűnt, vagy tagsági viszonya megszűnt.
2.5 Amennyiben az Egyesület Elnökének tevékenységét függeszti fel az Elnökség, vagy az elnöki tisztségviselői megbízás bármely okból megszűnik, az Elnökség egyidejűleg köteles az elnöki funkciók gyakorlására soraiból helyettes elnököt kinevezni és haladéktalanul rendkívüli Országos Küldöttközgyűlést összehívni az Elnök visszahívására, illetve megválasztására.

IX. Országos Küldöttközgyűlés

1. Az Országos Küldöttközgyűlés jogállása, összehívása

1.1 Az Országos Küldöttközgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amelyen szavazati joggal a regionális küldöttválasztó gyűléseken megválasztott küldöttek, továbbá az Elnökség és a tanácsok elnökségének tagjai, valamint a megyei elnökök rendelkeznek.
Az Országos Küldöttközgyűlés az Egyesület valamennyi tagja számára nyilvános.
1.2 Az Országos Küldöttközgyűlést az Elnökség a szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente egyszer hívja össze. Össze kell hívni akkor is, ha az Országos Küldöttközgyűlés erre irányuló döntést hoz, ha a megválasztott küldöttek 10 százaléka ezt a cél megjelölésével írásban kéri, vagy ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, vagy a bíróság írásban indítványozza.
1.3. Az Országos Küldöttközgyűlés helyét, idejét és tárgysorozatát az Elnökség állapítja meg, és azt az Egyesület Elnöke a kitűzött időpont előtt legalább 45 nappal közli a tagokkal, a küldöttekkel, a tanácsok elnökségével, a megyei elnökökkel, továbbá a bizottságok vezetőivel. A küldöttek 20 százaléka, a tanácsok elnöksége, a megyei elnökök, továbbá a bizottságok által, a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal indokolással ellátott írásbeli javaslattal kért ügyeket az Elnökség köteles a napirendre felvenni és azt az Országos Küldöttközgyűlésen szavazati joggal rendelkező tagoknak haladéktalanul, az írásbeli javaslattal együtt megküldeni, annak érdekében, hogy a javaslatról kellőképpen felkészülhessenek. Az Országos Küldöttközgyűlés csak a napirendjén szereplő ügyeket tárgyalhatja. Azokban a kérdésekben, amelyek az Országos Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak csak olyan, javaslatok tárgyalhatóak, ame-lyekre vonatkozóan az esetleges módosító indítványok előzetesen írásban kiküldésre kerültek.
1.4 Az Országos Küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha ülésén a szavazati joggal rendelkező tagok fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az egyidejűleg az eredeti időpontnál 1 órával későbbre meghirdetett Országos Küldöttközgyűlés az eredeti napirenddel a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Az Egyesület feloszlásáról, vagy más egyesülettel való egyesüléséről a megismételt Országos Küldöttközgyűlés is csak a szavazásra jogosultak teljes létszámának 2/3-ával hozhat döntést. A képviseleti jogosultságot a Jelölő- és mandátumvizsgáló Bizottság ellenőrzi. A tagok képviselőjeként megválasztott küldöttnek személyesen kell részt vennie az Országos Küldöttközgyűlésen, meg-hatalmazásnak nincs helye.

2. Az Országos Küldöttközgyűlés hatásköre

Az Országos Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
2.1 az Egyesület Alapszabályának elfogadása, módosítása és kiegészítése,
2.2 az Egyesület Elnökének, két Társelnökének és a tanácsi elnökségeknek a megválasztása, visszahívása, az Etikai Bizottság és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása,
2.3 a tagsági díjak megállapítása,
2.4 az Elnökség munkájáról szóló beszámoló elfogadása, az Egyesület követendő stratégiájának és taktikájának időről időre történő meghatározása,
2.5 határozathozatal az Ellenőrző Bizottság beszámolójának elfogadásáról,
2.6 az Egyesület feloszlásának kimondása, és az ezzel összefüggésben szükséges döntés az Egyesület vagyonának felhasználásáról,
2.7 más egyesülettel való egyesülés kimondása,
2.8 tanácsok létrehozása, megszüntetése,
2.9 Szavazatszámláló Bizottság és az Országos Küldöttközgyűlésnek felelős ad hoc bizottságok megválasztása, feladatkörük meghatározása, jelentésük elfogadása,
2.10 az Etikai Kódex elfogadása és módosítása,
2.11 az Egyesület utolsó, az Országos Küldöttközgyűlés által elfogadott mérlege szerinti saját tőkéjének, vagyonának 10 %-át elérő, vagy meghaladó pénzügyi kihatású ügyletek megkötéséhez és intézkedések meghozatalához hozzájárulás megadása,
2.12 az Elnökség által kiküldött napirend elfogadása, a Szavazatszámláló Bizottság megválasztása, a jegyzőkönyv vezetőjének és hitelesítőinek megválasztása,
2.13 a tiszteletdíjak meghatározása.

3. A szavazás rendje

Az Országos Küldöttközgyűlésen minden, az 1.1 pont szerint szavazásra jogosultat egy szavazat illet meg. A szavazás nyílt, de ha a jelenlévő, szavazásra jogosult tagok 1/3-a erre irányuló döntést hoz, akkor titkos szavazást kell elrendelni. A tisztségviselők választására vonatkozó kérdésekben a szavazás mindig titkos. Az Országos Küldöttközgyűlés határozatait egy-szerű szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Alapszabály módosításához 2/3-os szavazattöbbségre van szükség. Az Egyesület feloszlásának vagy más egyesülettel való egyesülésének kimondásához az 1.4. pontban foglaltak szerint csak a szavazásra jogosultak teljes létszámának 2/3-os többségével hozható döntés.

4. Az Országos Küldöttközgyűlés rendje

Az Országos Küldöttközgyűlést az Elnök, vagy az általa kijelölt elnökségi tag vezeti. Az Országos Küldöttközgyűlésről az elfogadott napirendet, az elhangzott beszámolók, javaslatok, állásfoglalások lényegét és az elfogadott határozatokat tartal-mazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az Elnök, vagy az Országos Küldöttközgyűlés vezetője, a jegyzőkönyvvezető és az Országos Küldöttközgyűlés által választott két hitelesítő tag írja alá. A jegyzőkönyveket az Egyesület főtitkára 10 évig köteles megőrizni.
Amennyiben az Országos Küldöttközgyűlésen tisztségviselők választására is sor kerül, valamennyi szavazásra jogosult részvételével megválasztják az Elnököt, a két Társelnököt, valamint az Etikai és az Ellenőrző Bizottság tagjait. Ezt követően a jelenlévők a tanácsi besorolásuk szerint megválasztják az Árufuvarozási és a Személyszállítási Tanács Elnökségének tagjait. Az Árufuvarozási Tanács tagjainak további 10 főt kell megválasztaniuk, úgy, hogy az összesen 11 fős tanácsi elnökségben 7 fő képviselje a Kisvállalkozói tagozatot, 4 fő pedig a Közép és Nagyvállalkozói tagozatot.
A Személyszállítási Tanács tagjainak további 5 főt kell megválasztania úgy, hogy az összesen 6 fős elnökségben 4 fő képviselje a Különjárati személyszállítási tagozatot és 2 fő a Menetrend szerinti személyszállítási tagozatot.

A választás során lehetőség szerint érvényesíteni kell a tagság regionális és érdekközösségi megoszlását.

A Tisztújító Országos Küldöttközgyűlés napirendjén a tisztségviselő választás mellett csak az elnökség beszámolójának és az Ellenőrző Bizottság jelentésének elfogadása lehet napirenden.

X. Regionális Küldöttválasztó Gyűlés

Az Egyesület tagjai a tag székhelye (székhely hiányában a természetes személy tag lakóhelye) szerint az Elnökség által kialakításra kerülő, az ország egész területén arányosan elhelyezkedő központú régiók valamelyikéhez tartoznak. A tagok jogosultak évente legfeljebb egy alkalommal, legkésőbb az első regionális küldöttválasztó gyűlés időpontját megelőző 30 nappal a székhelyüktől /telephelyüktől/ lakóhelyüktől eltérő régiókba való átsorolásukat kérni, amennyiben gazdasági tevékenységük színhelye, vagy a megközelítési lehetőség más régióhoz tartozást tesz indokolttá.
Az egy régióhoz tartozó tagok minden negyedik évben a regionális küldöttválasztó gyűléseken az Alapszabály 1. sz. mellékletét képező választási szabályzat szerint megválasztják küldötteiket, akik a rendes és az időközbeni esetleges rendkívüli Országos Küldöttközgyűlésen, valamint a tanácsokban képviselik az adott régióhoz tartozó tagokat. Minden tag csak abban a régióban jogosult választani és küldötti tisztséget elfogadni, amelyhez tartozik.
A regionális küldöttválasztó gyűléseket az Egyesület munkaszervezete köteles összehívni és a gyűlés lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív feladatokat ellátni. Minden régió lehetőleg legalább 5, de legfeljebb 50 küldöttet jogosult választani a tagok, illetve a tagok képviselői közül úgy, hogy a választás lehetőség szerint igazodjon a régióban működő tagok tanácsi, tagozati és érdekközösségi megoszlásához. A választás során lehetőség szerint a régióhoz tartozó minden megyéből kell küldöttet választani. A küldötté választás feltétele továbbá, hogy az adott személy elvállalja a feladat ellátását. Amennyiben a megválasztott küldött tagsági jogviszonya, vagy képviseleti jogosultsága a következő Országos Küldöttközgyűlést megelőzően megszűnik, az adott régióban megválasztott küldöttek jogosultak a régióhoz tartozó tagok közül lehetőleg hasonló tanácsi és tagozati besorolású küldöttet kooptálni. A megválasztott küldöttek részére az őket megválasztó tagok meghatározzák azokat az alapelveket, amelyek szerint jogosultak és kötelesek az őket megválasztók érdekeit az Országos Küldöttközgyűléseken, valamint a tanácsokban képviselni. A megválasztott küldöttek kötelesek az Országos Küldöttközgyűlésen részt venni és a részükre adott mandátumnak megfelelően képviselni az őket megválasztó tagok álláspontját. A küldöttek minden Országos Küldöttközgyűlés előtt az Egyesület vidéki irodáin és személyes kapcsolatrendszerükön, valamint a szakcsoportokon keresztül kötelesek a régióhoz tartozó tagokat tájékoztatni a tervezett napirendről, kikérni véleményüket, javaslataikat.
Amennyiben a régióhoz tartozó tagok elégedetlenek a küldöttek munkájával, 10 százalékuk írásbeli javaslatára a munka-szervezet rendkívüli küldöttválasztó gyűlést köteles összehívni. A küldötteket a megjelent és szavazásra jogosult tagok egyszerű többségének szavazatával lehet visszahívni. A választás alkalmával lehetőleg azonos szakmai és tagozati besorolású küldöttet/küldötteket kell a visszahívott küldöttek helyett választani.

XI. Tanácsok

A szakmagyakorlás jellege szerint az Egyesület tagjai az Árufuvarozási Tanácshoz és/vagy a Személyszállítási Tanácshoz tartoznak. Az Egyesület tagjai a belépéskor jogosultak választani, hogy — az általuk végzett tevékenység alapján — az Egyesület mely tanácsába, vagy tanácsaiba kívánnak belépni. Egy tag mindkét tanácsba is beléphet jogosultsága esetén.

XII. Tagozatok

1. A tagozatok összetétele

A tagok vállalkozásuk gazdasági súlya szerint az alábbi tagozatokba tartoznak:

� Középvállalkozói és Nagyvállalkozói tagozat: ide tartoznak a 10, vagy annál több gépjárművet üzemeltető, vagy éves 500 millió forint, fuvarozási tevékenységből származó árbevételt elérő vállalkozások, valamint a Menetrend szerinti személy-szállítási vállalkozások,

� Kisvállalkozói tagozat: ide tartoznak az 1-9 gépjárművet üzemeltető, vagy 500 millió forintot el nem érő, fuvarozási tevékenységből származó éves árbevételt elérő vállalkozások, valamint a Különjárati személyszállítási vállalkozások.

Az Egyesület tagjai a gazdasági helyzetükre vonatkozó nyilatkozatuk alapján kerülnek a tagozatokba besorolásra.

2. A tagozati érdekek képviselete

Az egyes tagozatokhoz tartozó tagok érdekeinek képviseletét a tanácsi elnökségek azonos tagozati besorolású tagjai látják el.

XIII. Választott tisztségviselők és testületek

1. Az Elnökség

1.1 Az Országos Küldöttközgyűlések közötti időszakban az Egyesület tevékenységét az Elnökség felügyeli.
1.2 Az Elnökség 11 főből áll, tagjai az Elnök, az Árufuvarozási Társelnök, a Személyszállítási Társelnök, továbbá az Árufuvarozási Tanács Elnökségének 6 tagja, valamint a Személyszállítási Tanács Elnökségének további két tagja. Az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vesznek részt az Elnökség által állandó részvevőként meghívottak, a Főtitkár és a Főtitkárhelyettes, valamint az Elnökség által esetenként meghívottak.
1.3 Az Elnökség üléseit a javasolt napirend közlésével szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja. Az üléseket az Elnök hívja össze. Az Elnökség köteles megtárgyalni azokat a javaslatokat, amelyeket elé terjesztenek.
1.4 Az Elnökség határozatképes, ha ülésén legalább 6 elnökségi tag jelen van. Ha ennél kevesebben jelentek meg, az ülést 15 napon belül az eredeti napirenddel ismét össze kell hívni, akkor a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
1.5 Az Elnökség határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A szavazás általában nyílt, ha azonban a testület jelenlévő tagjainak 1/3-a erre irányuló javaslatot terjeszt elő, titkos szavazást kell elrendelni.
1.6 Az Elnökség:
1.6.1 gondoskodik az Országos Küldöttközgyűlés összehívásáról, napirendjének összeállításáról. Meghatározza az Országos Küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásához szükséges feladatokat és ellenőrzi azok végrehajtá-sát,
1.6.2 létrehozza a Jelölő- és mandátumvizsgáló Bizottságot,
1.6.3 döntést hoz az Egyesület éves költségvetéséről, beruházásairól, fejlesztéseiről. Hozzájárul a 10 millió forintot meghaladó — legfeljebb azonban az Országos Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó értéket el nem érő — pénzügyi kihatású intézkedések megtételéhez,
1.6.4 jóváhagyja az éves mérleget, valamint a könyvvizsgáló beszámolóját,
1.6.5 jóváhagyja az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát,
1.6.6 döntést hoz a tanácsok elnöksége, a tagozati vezetőségek és a Főtitkár éves beszámolójáról, irányítja az Egye-sület mindkét tanácsot érintő érdekképviseleti munkáját, megtárgyalja a tanácsi elnökségek, a megyei elnökök, valamint a szakcsoportok és munkabizottságok által elé terjesztett javaslatokat,
1.6.7 jóváhagyja a saját éves munkaprogramját és üléstervét,
1.6.8 tudomásul veszi a Főtitkár tagfelvételről szóló tájékoztatóját, dönt a tagfelvételi kérelem elutasítása elleni, vagy a tagkizárás tárgyában hozott döntések elleni fellebbezésekről, tisztségviselők tisztsége gyakorlásának felfüg-gesztéséről, egyéb szankciókról,
1.6.9 elbírálja a Főtitkár és az Etikai Bizottság döntései elleni panaszokat,
1.6.10 dönt alapítvány létrehozásáról,
1.6.11 dönt tiszteletbeli tagi cím adományozásáról,
1.6.12 megválasztja és visszahívja az Egyesület könyvvizsgálóját,
1.6.13 elfogadja az Ellenőrző Bizottság vizsgálati programját, rendkívüli szükség esetén az Ellenőrző Bizottságba a következő választásig tagot kooptálhat,
1.6.14 dönt a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó éves tervekről, jóváhagyja az állami és társadalmi szervekkel, va-lamint külföldi szervezetekkel kötendő megállapodásokat,
1.6.15 két Országos Küldöttközgyűlés között alkalmazásra jóváhagyja az Etikai Kódexet módosító javaslatokat, amelyeket elfogadásra a következő Országos Küldöttközgyűlés elé terjeszt. Az alkalmazott módosítások alapján hozott határozatok érvényességét az Országos Küldöttközgyűlés döntése nem érinti,
1.6.16 dönt az Egyesület gazdasági társaságba való belépéséről, vagy onnan kiválásáról, gazdasági társaság alapításáról, továbbá az Egyesület által alapított gazdasági társaság megszüntetéséről, más gazdasági társasággal való egyesüléséről vagy szétválásáról. Meghatározza az Egyesület részvételével működő társaságoknál a tulajdonosi jogok gyakorlásának irányvonalát, beszámoltatja az Egyesület többségi részesedésével működő gazdasági társaságok ügyvezetőit,
1.6.17 dönt más egyesületbe, társadalmi szervezetbe való belépésről, vagy kiválásról,
1.6.18 a Főtitkár és a Főtitkárhelyettes vonatkozásában döntést hoz kinevezésükről, felmentésükről és díjazásukról,
1.6.19 megbízza és visszahívja a megyei elnököket.

2. Elnök

2.1 Önállóan képviseli az Egyesületet.

E jogának gyakorlása során a jogszabályokban, jelen Alapszabályban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak és az Országos Küldöttközgyűlés, valamint az Elnökség döntéseinek és állásfoglalásainak megfelelően köteles eljárni. Az Elnök döntési jogát kizárólag a jelen Alapszabályban jelölt értékhatárok feletti döntéshez az Elnökség, illetve az Or-szágos Küldöttközgyűlés részéről beszerzendő hozzájárulások korlátozzák. Az Elnök a 10 millió Ft értékhatárt meghaladó pénzügyi kihatású intézkedések megtétele során azonnali hatállyal tájékoztatja az Elnökséget és az Elnökség belátása sze-rint jóváhagyását adja az ügylethez.
2.2 Az ügyek meghatározott csoportjára nézve a képviseletet a Társelnökökre, vagy bármely tisztségviselőre, illetve az Egyesület alkalmazottaira ruházhatja.
2.3 Munkáltatói jogokat gyakorol az Egyesület Főtitkára és a Főtitkárhelyettes vonatkozásában, kivéve a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének kérdését, valamint díjazásukat, amelyről az Elnökség határoz. Az elnökség döntését az elnök köteles végrehajtani.
2.4 Az érintett társelnök (Árufuvarozási/Személyszállítási) jelölése alapján az Egyesület Főtitkárának és az érintett Tanács Elnökségének véleményét is mérlegelve kinevezi és felmenti a tanácstitkárt/tanácstitkárokat.
2.5 Gondoskodik az Országos Küldöttközgyűlés tervezett előzetes napirendjének megküldéséről, vezeti az Országos Küldöttközgyűlés és az Elnökség üléseit.
2.6 Az Egyesület részvételével működő, vagy az általa alapított gazdasági társaság tekintetében az Elnökség részére fenn-tartott jogkörök kivételével gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az említett jogokat egyedi felhatalmazás alapján átruhá-zott jogkörben az Elnök helyett eseti jelleggel a Főtitkár is elláthatja.
2.7 Ellenőrzi az Elnökség által hozott határozatok végrehajtását.
2.8 Dönt az Egyesület nemzetközi rendezvényeken való részvételéről, a képviselet módjáról.
2.9 Dönt minden egyéb olyan ügyben, amely nem tartozik az Országos Küldöttközgyűlés, illetve az Elnökség kizárólagos hatáskörébe.

3. Társelnökök

3.1 A társelnökök önállóan képviselik az Egyesületet.
Képviseleti joguk az általuk irányított tanács tagjait érintő, nem stratégiai jellegű szakmai ügyekre vonatkozik.
3.2 Vezetik az Árufuvarozási/Személyszállítási Tanácsok Elnökségeit.
3.3 Közreműködnek az Elnökség döntéseinek végrehajtásában.
3.4 Anyagi kihatású intézkedések tételére az Egyesület nevében 2 millió forint értékhatárig jogosultak, a VIII.1. pont figyelembe vételével.

4. A Tanácsok Elnöksége

4.1 Az Árufuvarozási Tanács Elnöksége, beleértve az elnökét is, 11 főből, a Személyszállítási Tanács Elnöksége 6 főből áll. Amennyiben az Áruszállítási Tanács Elnökségének létszáma 9 fő alá, illetve a Személyszállítási Tanács Elnöksé-gének létszáma 4 fő alá csökken, a következő közgyűlésig az elnökség póttagokat kooptálhat a tisztségviselő választások során legtöbb szavazatot kapott jelöltek közül. A póttagok megbízatása a következő tisztújítás tárgyában tartandó Országos Küldöttközgyűlés napjáig, azaz az eredetileg megválasztott tisztségviselő megbízatásának lejárati határidejéig tart. Amennyiben nincs mód póttag kooptálására (pl. mert nincs megfelelő jelölt a tisztség betöltésére), úgy a kö-vetkező Országos Küldöttközgyűlésen rendkívüli tisztújítást kell tartani.
4.2 A tanácsok elnöksége saját munkaterve szerint működik, szükség szerinti időpontban ülésezik, operatív kérdésekben véleményt alakít ki, dönt és gondoskodik döntései végrehajtásáról, abban tevékenyen, a fent meghatározottak szerinti képviseleti joggal közreműködik. Stratégiai jelentőségű (mindkét tanácsot érintő) kérdésekben hozott állásfoglalását az Elnökség közreműködésével érvényesíti. Jogosult javaslatokat tenni az Országos Küldöttközgyűlés napirendjére.
4.3 Az elnökség üléseit elnöke hívja össze, az ülések lebonyolításához szükséges adminisztratív feladatokat a munkaszer-vezet köteles ellátni. A tanácsok elnöksége által elé terjesztett javaslatokat az Egyesület Elnöksége köteles megtárgyalni.
4.4 A tanácsok elnöksége szakcsoportokat (speciális érdekközösségeket) hozhat létre a tanácshoz tartozók speciális problémáinak megoldása érdekében, kijelöli vezetőjüket, meghatározza feladataikat és meghallgatja beszámolójukat.
4.5 A tanácsok elnöksége biztosítja az Elnökségnek a tanács tagjait érintő határozatai végrehajtását.
4.6 A tanács működéséről évente az Elnökséget, illetve az Elnökségi ülések között az Elnököt tájékoztatja.
4.7 Megtárgyalja a tanács titkárának éves beszámolóját.
4.8 Véleményezési jogot gyakorol a tanács titkárának kinevezésében, felmentésében.
4.9 Döntéseket a megjelent tagok egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hoznak, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
4.10 Az elnökség munkáját tanácsi titkár segíti.
4.11 A tanács elnökségének tagjai személyre szóló felelősséggel felügyelik a tanács elnöksége által részükre kijelölt területek munkáját. Informális kapcsolataik felhasználásával segítik az érdekképviseleti munka eredményességét, a szakmagyakorlás feltételeinek javítását. Javaslataikkal segítik egyes szakmai, vagy területi problémák hatékony megoldá-sát.

5. Bizottságok

5.1 Ellenőrző Bizottság

5.1.1 Az Elnökség által elfogadott éves vizsgálati program alapján ellenőrzi az Egyesület tevékenységét, az éves gazdálkodási és működési tervben megfogalmazott célok megvalósulását, a tagság érdekeinek érvényesülését. A vizsgálati programok teljesítéséről írásban tájékoztatást ad az Elnökségnek, és évente egyszer beszámol a tevékenységéről az Országos Küldöttközgyűlésnek.
5.1.2 Az Ellenőrző Bizottság elnökből és két tagból áll, akiket az Országos Küldöttközgyűlés választ meg, rendkívüli szükség esetén az Elnökség által kooptált taggal egészül ki a következő választásig.
5.1.3 Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét és éves munkaprogramját maga állapítja meg, és azt az Elnökségnek bemutatja.

5.2 Etikai Bizottság

5.2.1 Az Etikai Bizottság feladata a tagok által az Egyesülethez benyújtott, vagy az Etikai Bizottság által hivatalból kezdeményezett, az Etikai Kódexbe ütköző magatartás miatti panaszok kivizsgálása. Az Etikai Bizottság jogosult eljárni abban az esetben is, ha a panaszolt személy, vagy vállalkozás nem tagja az Egyesületnek. Ebben az esetben eljárásáról tájékoztatást tehet közzé az Autóközlekedés c. lapban. Az Etikai Bizottság, amennyiben a taggal szemben kifogásolt magatartást olyan súlyosnak ítéli, hogy a kizárást is indokoltnak tartja, javaslatot tesz a Főtitkár felé a kizárásra. Kevésbé súlyos etikátlan magatar-tás esetén az Etikai Bizottság elmarasztaló határozatot hozhat. Ezen határozat ellen a tag panasszal élhet az Elnökség felé. A panasznak nincs halasztó hatálya. Az Elnökség döntése ellen további panasznak nincs helye. Az Etikai Bizottság maga állapítja meg ügyrendjét. Az Etikai Bizottság munkáját Etikai Kódex alapján végzi.
5.2.2 Az Etikai Bizottság tagjait az Országos Küldöttközgyűlés választja meg.
5.2.3 Az Etikai Bizottság 5-9 tagból áll, akik maguk közül megválasztják a bizottság elnökét.
5.2.4 A bizottság akkor határozatképes, ha legalább három tag van jelen. A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

5.3 Jelölő- és mandátumvizsgáló Bizottság

5.3.1 Az Elnökség az egyesületi tisztségviselő választásokat megelőzően Jelölő- és mandátumvizsgáló Bizottságot hoz létre.
5.3.2 A bizottság 3-11 főből áll, akik maguk közül megválasztják a bizottság elnökét.
5.3.3 A bizottság feladata a tisztségviselő jelöltek listájának összeállítása. A bizottság által összeállított jelöltlistát olyan időpontban kell elkészíteni, hogy az a regionális küldöttválasztó gyűléseken ismertethető legyen. A lista összeállítá-sakor figyelembe kell venni a tagság, valamint a regionális küldöttválasztó gyűléseken megválasztott küldöttek javaslatait és az Alapszabálynak az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit. Nem vehető fel a jelöltlistára olyan személy, aki a tisztségviselői feladatok ellátását nem vállalja, továbbá aki egyébként küldöttnek sem lenne megválasztható. A bizottság feladata továbbá az Országos Küldöttközgyűlések alkalmával a küldöttek részvételi és képviseleti jogosultságának ellenőrzése.
5.3.4 A Jelölő- és mandátumvizsgáló Bizottság megbízatása négy évre szól.
5.3.5 A Jelölő- és Mandátumvizsgáló Bizottság szükség szerinti időpontokban tart ülést, üléseit a bizottság elnöke hívja össze. Az ülés akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van, ennél kevesebb megjelent esetén a 1 órával később tartandó ülés határozatképes.
5.3.6. A végleges jelöltlistát a Regionális Küldöttválasztó Gyűlések javaslatait is figyelembe véve kell összeállítani.
Az Országos Küldöttközgyűlésen a Jelölő és Mandátumvizsgáló Bizottság Elnöke bemutatja a jelölteket.

5.4 Könyvvizsgáló

5.4.1 Az Egyesület számviteli törvény szerinti beszámolójának valódiságát, a számvitelre és a pénzkezelésre vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások betartását könyvvizsgáló ellenőrzi. A könyvvizsgáló auditálja az Egyesület éves beszámolóját. A könyvvizsgálót határozott időre, négy évre az Elnökség választja.
5.4.2 A könyvvizsgáló jelentést tesz az Elnökségnek az éves beszámolóról, és az általa végrehajtott ellenőrzés eredményéről.

XIV. Megyei elnökök

A megyei elnököket az Elnökség bízza meg és hívja vissza. Megyei elnökké az egyesület bármely tagja, vagy bármely tag törvényes képviselője megválasztható. Megbízatásuk az Elnökség által meghatározott időpontig, de legkésőbb a következő Elnökség első ülésének napjáig tart. A megyei elnökök feladataikat társadalmi megbízatásként látják el, készkiadásaik megtérítésére tarthatnak igényt és tevékenységük elismeréseként tiszteletdíjban részesülhetnek.

Feladataik:
Az Elnökségtől kapott megbízásnak megfelelően kapcsolatot tartanak a megyében működő Kormányhivatalokkal, Önkormányzatokkal, kamarákkal, hatóságokkal, szakmai és társadalmi szervezetekkel.
Részt vesznek a közúti közlekedést, illetve az Egyesület tagjait érintő megyei rendezvényeken. Eseti megbízás alapján képviselik az Egyesületet, vagy a megyében működő vállalkozásokat a helyi hatóságokkal és a helyi társszervezettel való tárgyalások során.
Elősegítik a megyében működő fuvarozók és személyszállítók továbbképzését.
Rendszeres kapcsolatot tartanak a megyében működő vállalkozásokkal, javaslataikat továbbítják az Elnökség vagy a Főtitkár felé.
Végrehajtják az Elnökségtől, az Elnöktől, vagy a Főtitkártól kapott feladatokat.
Rendszeresen beszámolnak — megbízástól függően — az Elnökségnek, az Elnöknek, vagy a Főtitkárnak az eseti feladatok teljesítéséről.
Negyedévente tájékoztatják az Elnökséget általános tevékenységükről.
A megyei elnökök részletes feladatait, jogait és kötelezettségeit az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

XV. Szakcsoportok (érdekközösségek, munkabizottságok)

A tagok, valamint a tanácsi elnökségek speciális szakmai, vagy területi érdekeiknek az Egyesületen belüli érvényesítésére szakcsoportokat (érdekközösségeket, munkabizottságokat) hozhatnak létre. A szakcsoportok (érdekközösségek, munkabizottságok) a résztvevők által meghatározott kérdésekkel foglalkoznak, maguk látják el a tevékenységükkel összefüggő esetleges adminisztrációs feladatokat. Javaslatokat terjeszthetnek a tanácsok elnöksége, illetve a tagságot általánosan érintő kérdésekben az Elnökség elé.

XVI. Az Egyesület munkaszervezete

Az Egyesület munkaszervezete a Főtitkárságból és a vidéki irodák hálózatából áll.

1. A Főtitkár

1.1 A Főtitkár az Egyesület munkaszervezetének operatív egyszemélyi irányítója, az Egyesület alkalmazottai felett — a Főtitkárhelyettes kivételével, továbbá a tanácstitkár/tanácstitkárok kinevezése és felmentése tekintetében a tanácsok elnökségét megillető véleményezési jog tiszteletben tartásával — a munkáltatói jogok gyakorlója, az ügyvitel felelős vezetője. A Főtitkár a Főtitkárság, a vidéki irodák és a megyei elnökök munkájának segítségével ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Alapszabály meghatároz. Az Alapszabályban meghatározott közgyűlési, elnökségi és elnöki hatáskörök kivételével a Főtitkár minden, az Egyesület munkájának, feladatainak ellátásához szükséges döntést meghozhat, és végrehajthat az Elnökségnek és az Elnöknek történő utólagos beszámolási kötelezettséggel. Jogosult a szolgáltatásokból való kizárásra, felfüggesztésre, tagfelvételre és kizárásra. A Főtitkár intézkedése ellen a tag pa-nasszal fordulhat az Elnökséghez.
1.2 A Főtitkár önállóan képviseli az Egyesületet.
Ezen feladatkörében eljárva, a napi operatív munka szintjén önállóan jogosult eljárni, önállóan azonban legfeljebb 10 millió Ft értékhatárig hozhat pénzügyi kihatással is járó döntést. A Főtitkár a továbbiakban biztosítja az Egyesület folyamatos működését, végrehajtja az Elnökség határozatait, tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja az Elnök-séget és az elnökségi ülések között az Elnököt.
1.3 Felelős az Egyesület szakmai, érdekképviseleti munkájáért és gazdálkodásának törvényességéért, valamint a döntési jogkörébe tartozó gazdálkodási tevékenységért.
1.4 A Főtitkár határozza meg a Főtitkárhelyettes feladatait.

2. Főtitkárhelyettes

Önállóan jogosult eljárni az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata, továbbá a Főtitkár által ráruházott jogkörben. A Főtitkár általános helyettese, távollétében átruházott jogkörben jogosult eljárni az Egyesület ügyeiben.
A Főtitkár és a Főtitkárhelyettes feladatait összevontan egy személy is elláthatja.

3. Titkárok

A tanácsok szakmai munkájának segítésére és az adminisztratív feladatok ellátására a munkaszervezeten belül tanácstitkár/tanácstitkárok működnek.

XVII. Az Egyesület gazdálkodása

1. Az Egyesület éves gazdálkodási terv alapján működik, költségeit a tagok által befizetett tagdíjakból, adományokból és egyéb bevételeiből fedezi. Az Egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.
2. A gazdálkodást a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával kell folytatni.
3. Az Egyesület számviteli rendjét könyvvizsgáló ellenőrzi.

XVIII. Az Egyesület megszűnése

Megszűnik az Egyesület, ha
1. feloszlását az Országos Küldöttközgyűlés 2/3-os szavazattöbbséggel kimondja,
2. az Országos Küldöttközgyűlés 2/3-os szavazattöbbséggel hozott döntése alapján más egyesülettel egyesül,
3. a bíróság a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, illetőleg a tagok érdekét sértő vagy veszélyeztető működése miatt jogerős döntéssel feloszlatja,
4. a bíróság jogerős határozattal megállapítja megszűnését annak következtében, hogy tagjainak száma tartósan a jogszabályban megkívánt létszám alatt van, vagy egy évnél hosszabb idő óta nem fejt ki működést.
Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról az Országos Küldöttközgyűlés rendelkezik. Az Egyesület vagyonát kizárólag az Egyesület alapvető feladataival megegyező célra lehet fordítani.

XIX. Záró rendelkezések

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdéseket az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései szabályozzák.
Jelen Alapszabály az Egyesület 2011. május 28-án megtartott Országos Küldöttközgyűlésén elfogadott módosításokkal egységes szerkezetű. Az Alapszabály szerves részét képezik a hozzá tartozó mellékletek, a Választási Szabályzat (1-es számú melléklet) Tagfelvételi és tagdíjfizetési rend szabályzata (2-es számú melléklet) Szolgáltatások jegyzéke (3-as számú melléklet).
A négyéves ciklusra történő küldöttválasztásra első alkalommal 2014-ben kerül sor.

Az MKFE Alapszabályának 1. sz. melléklete

Választási szabályzat

I. Küldöttek választása

1. Alapelvek
1.1. A regionális küldöttválasztó gyűléseken valamennyi, az adott régióhoz csatlakozott teljes jogú tag és teljes jogú tag képviselője szavazati joggal rendelkezik, és küldöttnek megválasztható.
1.2. Minden tagot egy szavazat illet meg.
1.3. Küldöttnek csak olyan személy választható meg, aki az ezzel járó feladatok ellátását vállalja.
1.4. A küldötti megbízatás négy évre, a következő küldöttválasztó gyűlés napjáig szól.
A küldöttek ezen időtartamon belül is visszahívhatóak, a régióhoz tartozó tagok 10 százalékának kérésére összehívott rendkívüli küldöttválasztó gyűlésen. Amennyiben a küldött, vagy az általa képviselt tag tagsági viszonya, vagy a tag képviseletére való jogosultsága időközben megszűnik, ezzel küldötti tisztsége is megszűnik és az adott régióhoz tar-tozó küldöttek jogosultak helyette másik küldöttet kooptálni a következő küldöttválasztó gyűlés napjáig terjedő időre.
1.5. A küldöttek újraválaszthatóak.
1.6. A régiók lehetőleg legalább 5, de legfeljebb 50 küldöttet választhatnak, akiknek valamennyi tanácsban a tagozati megoszlásnak megfelelően biztosítaniuk kell a régióhoz tartozó tagok érdekeinek képviseletét. A megválasztott küldöttek részére meg kell határozni, hogy mely tanácsban kötelesek részt venni.

2. A küldöttválasztás rendje
2.1. A régióhoz való csatlakozást az első regionális küldöttválasztó gyűlést megelőzően a tagoknak küldött nyilatkozatok visszaküldésével, egyébként a tagsági viszony keletkezésekor kell bejelenteni. A tagok jogosultak évente legfeljebb egy alkalommal, legkésőbb az első regionális küldöttválasztó gyűlés időpontját megelőző 30 nappal a székhelyüktől /telephelyüktől/ lakóhelyüktől eltérő régiókba való átsorolásukat kérni, amennyiben gazdasági tevékenységük színhelye, vagy a megközelítési lehetőség más régióhoz tartozást tesz indokolttá.

2.2. A küldötteket az Országos Küldöttközgyűlést megelőzően legalább 20 nappal kell megválasztani. A szavazás nyílt, azonban ha a jelenlévők 1/3-a titkos szavazás mellett dönt, akkor titkos szavazást kell tartani.
2.3. A küldöttválasztó gyűléseket az Egyesület Főtitkára hívja össze, a régióhoz csatlakozott valamennyi tag részére küldött írásbeli meghívóval. A régióhoz csatlakozott tagok tagsági igazolvánnyal kötelesek szavazati jogosultságukat igazolni. Amennyiben egy tag a küldöttválasztó gyűlésen nem tud megjelenni, képviseletére a jogszabályoknak meg-felelő meghatalmazással más tagot, vagy ügyvédet is megbízhat. Meghatalmazással egy személy legfeljebb egy tagot képviselhet.
2.4. A küldöttválasztó gyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a régióhoz csatlakozott tagok megnevezését, a megjelentek számát, a megválasztott küldötteket, a küldöttek tanácsi és tagozati besorolását, a rájuk leadott sza-vazatok számát.
2.5. A küldöttválasztó gyűlés és a rendkívüli küldöttválasztó gyűlés határozatképes, ha azon a régióhoz csatlakozott tagok legalább 50 százaléka megjelent. Az ugyanakkor 1 órával későbbre meghirdetett megismételt gyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
2.6. A küldöttválasztó gyűlésről készült jegyzőkönyvek alapján a Jelölő- és mandátumvizsgáló Bizottság ellenőrzi az Or-szágos Küldöttközgyűlésen megjelenők szavazati jogosultságát.
2.7. Amennyiben a küldöttválasztó gyűlés az Országos Küldöttközgyűlés napirendje tárgysorozatának változtatására, vagy a megküldött írásbeli előterjesztések módosítására vonatkozó határozatot fogadott el, a jegyzőkönyv vonatkozó kivonatát a főtitkár köteles az Elnökségnek átadni annak érdekében, hogy arról a többi küldött legkésőbb az Országos Küldöttközgyűlést 15 nappal megelőzően tájékoztatást kapjon.
2.8. Küldöttnek nem választható meg
• akinek az egyesülettel szemben tagdíjtartozása van,
• akinek az egyesület, vagy gazdasági társaságai felé lejárt, részletfizetési megállapodással sem rendezett tartozása van,
• akit az Etikai Bizottság elmarasztalt,
• akivel szemben büntető vagy szabálysértési eljárás folyik, vagy ilyen eljárásban elmarasztaló határozat született, mindaddig, amíg nem mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

II. Tisztségviselők választása

1. Alapelvek
1.1. Az Egyesület tisztségviselőivé bármely teljes jogú tag, illetve a tagnak a VI.3. pont szerinti képviselője megválasztható.
1.2. Tisztségviselővé csak olyan személy választható meg, aki a tisztséggel együtt járó feladatok ellátását vállalja.
A tisztségviselőket az Országos Küldöttközgyűlésen kell megválasztani, ahol szavazati joggal rendelkezik valamennyi küldött, valamint az Elnökség és a tanácsi elnökségek tagjai.
1.3. A tisztségviselői megbízatás négy évre szól, a tisztségviselők újraválaszthatóak.
1.4. Amennyiben két választás közötti időszakban az Elnökség, a tanácsi elnökségek, vagy az Etikai Bizottság létszáma az Alapszabályban meghatározott minimum alá csökken, a választásra vonatkozó korlátozások, előírások és összeférhetetlenségi szabályok betartása mellett az adott testület a legtöbb szavazatot kapott jelöltek közül póttagokat kooptálhat a következő tisztújítás tárgyában tartandó Országos Küldöttközgyűlésig. A kooptált tagok száma nem haladhatja meg a testület létszámának felét.
1.5 Amennyiben egy személy az egyesület több szervezeti egységében tölt be tisztséget, egyik tisztségéről való lemondása nem jár együtt automatikusan a másik szervezeti egységben való tisztsége megszűnésével.

2. A választás rendje
2.1 A négyévente tartandó tisztújítást megelőzően a Jelölő- és mandátumvizsgáló Bizottság a tagság javaslatai alapján összeállítja a tisztségviselő-jelöltek listáját.
2.2 A jelöltlistán minden tisztségre kell jelöltet nevezni, egy tisztségre több jelölt is nevezhető. A jelöltlistát úgy kell összeállítani, hogy minden régió, minden szakmai csoport, minden vállalatnagyság megfelelően képviselve legyen. A regionális küldöttválasztó gyűlések jogosultak a tisztségviselőkre vonatkozó javaslataikat a Jelölő és Mandátumvizs-gáló Bizottság részére megküldeni. A Jelölő és Mandátumvizsgáló Bizottság által készített előzetes jelöltlistát ismertetni kell a regionális küldöttválasztó gyűléseken.
2.3 Az Országos Küldöttközgyűlésen jelenlévő, szavazatra jogosultak 50 százaléka által nyílt szavazással hozott döntés alapján a jelöltlistára fel kell venni az általuk javasolt személyeket. A tisztségviselők választásáról titkos szavazással kell dönteni.
2.4 Az Elnök, a Társelnökök, és a bizottságok tagjainak a megválasztásánál minden szavazati joggal rendelkező szavazhat, a tanácsok elnökségének megválasztásánál csak az adott tanácsba tartozók szavazhatnak.
2.5 A jelöltlistára felkerült személyek a listán megjelölt tisztségtől eltérő tisztségre is megválaszthatóak. Amennyiben egy tisztségre több jelöltet neveztek meg, az a jelölt nyeri el a tisztséget, akire a legtöbb szavazatot adják.
2.6 A választást a következő sorrendben kell megtartani: Elnök, Társelnökök, Ellenőrző Bizottság tagjai, Etikai Bizottság tagjai, tanácsi elnökségek. Az Árufuvarozói Tanács Elnökségének tagjai közül a választás során legtöbb szavazatot kapott 6 személy, a Személyszállítási Tanács Elnökségének tagjai közül a választás során a legtöbb szavazatot kapott 2 személy automatikusan az Egyesület Elnökségének tagjává válik.
2.7 A választásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazásra jogosultak számát, a jelöltek nevét, a rájuk leadott szavazatok számát és az egyes tisztségekre megválasztott jelölteket.

 

Az Alapszabály 2. sz. melléklete

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének tagfelvételi
és tagdíjfizetési rendjének szabályzata

Jóváhagyta a 2009. május 21-i Országos Küldöttközgyűlés

I. Tagfelvételi eljárás

Az MKFE Alapszabálya szerint a tagok felvétele tagfelvételi kérelem alapján történik. A kérelem elbírálásáról a Főtitkár dönt.
A szabályzat a különböző engedélyek, hivatalos okiratok megnevezésében a 2004. május 1-jétől érvényben lévő jogszabályok fogalmi meghatározását alkalmazza.

A belépéshez szükséges iratok:

Egyszerűsített tagfelvételi eljárás

Társas vállalkozások	Egyéni vállalkozók
- tagfelvételi kérelem és adatlap	- tagfelvételi kérelem és adatlap
- 3 hónapnál nem régebbi cégkivonat	- vállalkozói igazolvány másolata
- aláírási címpéldány másolata

Árufuvarozóknál:
Közúti árufuvarozói engedély fénymásolata
(és a közösségi engedély fénymásolata)

Személyszállítóknál:
Autóbuszos személyszállítói engedély fénymásolata
(és a közösségi engedély fénymásolata)

Szállítmányozóknál:
a tagfelvétel időpontját megelőző év mérlege

Pártoló tagoknál:
Tagfelvételi kérelem

A tagfelvételi kérelem és adatlap tartalmazza a vállalkozások azonosítási adatain kívül azt, hogy a vállalkozás az Egyesület mely tanácsába és tagozatába kéri felvételét.
A tagozati besorolás a kérelemhez csatolt dokumentumok (Közúti árufuvarozói engedély, Autóbuszos személyszállítói engedély, mérleg) alapján történik.

A tagfelvételi kérelemben nyilatkozik a vállalkozás arról, hogy TIR-okmányt igényel-e.

Tagfelvételi eljárás TIR-felhasználók esetében:

A tagfelvételi csomag űrlapjai, valamint a vállalkozással kapcsolatos egyéb iratok:

Társas vállalkozások	Egyéni vállalkozók
- utolsó, egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés	- vállalkozói igazolvány
- és a cégbírósági végzések másolata
- 3 hónapnál nem régebbi cégkivonat
- APEH bejelentkezési (és adatmódosító) lap másolata
- aláírási címpéldány másolata
- a közúti árufuvarozói engedély és a közösségi engedély fénymásolata
Járműpapír-másolatok:
- forgalmi engedély,
- nemzetközi időszakos vizsgálati bizonyítvány, akinél ez szükséges,
- alkalmassági bizonyítvány,
- bérleti vagy lízingszerződés,
- rendszámra szóló közúti árufuvarozói engedélykivonat

A Főtitkár döntéséről a felvett tag írásbeli értesítést kap. A tagsági viszony kezdete az első tagdíj befizetése.

A TIR-jogosultság megszerzéséhez a tagsági viszony létrejöttét követően további dokumentumok szükségesek a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően!

II. Tagdíj

Járművek száma alapján meghatározott tagdíj az árufuvarozói illetve autóbuszos személyszállítói engedéllyel rendelkezők esetén, illetve a sajátszámlás szállítók esetén

A járművek számának megállapítása a 14/2001. (IV.20) KöViM, és a 49/2001. (XII.22.) KÖVIM rendeletek alapján ki-adott árufuvarozói, illetve autóbuszos személyszállítói engedélyekben szereplő járművek száma alapján történik.

Az Alapszabály szerint az árufuvarozókkal azonos kategóriába tartoznak a kísérő szolgáltatást (pl. ADR, túlméretes járművek kísérete) nyújtó vállalkozások, mely esetben az árufuvarozói engedély helyett, a gépjárművek számát hitelt érdemlően tanúsító okiratok (forgalmi engedélyek) alapján történik a besorolás.

A tagdíjak 200 Ft/hó hozzájárulást tartalmaznak az MKFE Önkéntes Segélyező Alapítványa működéséhez.

Kategóriák

Kategóriák	Tagdíj a járművel rendelkező árufuvarozó tagok részére Ft/hó
1 - 3 gépjármű	3 200,-
4 - 6 gépjármű	4 900,-
7 - 9 gépjármű	6 500,-
10 - 20 gépjármű	9 400,-
21 - 50 gépjármű	16 400,-
51 - 200 gépjármű	24 200,-
201 - 500 gépjármű	39 200,-
501 - 1000 gépjármű	59 200,-
1001 gépjármű felett	79 200,-

 

Kategóriák	Tagdíj a járművel rendelkező személyszállító tagok részére Ft/hó
1 - 3 gépjármű	1 700,-
4 - 6 gépjármű	2 550,-
7 - 9 gépjármű	3 350,-
10 - 20 gépjármű	4 800,-
21 - 50 gépjármű	8 300,-
51 - 200 gépjármű	12 200,-
201 - 500 gépjármű	19 700,-
501 - 1000 gépjármű	29 700,-
1001 gépjármű felett	39 700,-

Társult tagok tagdíja:

Amennyiben a társult tag által üzemeltetett gépjármű-darabszám megállapítható, a tagdíj megegyezik a teljes jogú tagok tagdíjával.

Amennyiben a társult tag által üzemeltetett gépjármű-darabszám nem megállapítható, a tagdíj megállapítása az éves árbevétel szerint történik:

Ft/hó
0 - 50 M Ft éves árbevétel: 3 200 Ft
50 - 100 M Ft éves árbevétel: 4 900 Ft
100 - 150 M Ft éves árbevétel: 6 500 Ft
150 - 500 M Ft éves árbevétel: 9 400 Ft
500 - 1 000 M Ft éves árbevétel: 16 400 Ft
1 000 - 3 000 M Ft éves árbevétel: 24 200 Ft
3 000 - 10 000 M Ft éves árbevétel: 39 200 Ft
10 000 - 50 000 M Ft éves árbevétel: 59 200 Ft
50 000 M Ft éves árbevétel felett: 79 200 Ft

A pártoló tagok tagdíja 300 Ft/hó.

A jelen szabályzatban meghatározott tagdíjak először 2007. 04. 01-től kerülnek alkalmazásra. A jövőben a tagdíj mértéke az éves inflációt meg nem haladó mértékben a főtitkár ellenjegyzésével növelhető.

A 2007. május 19-i Országos Küldöttközgyűlés határozata:
“Az MKFE Küldöttközgyűlése szükségesnek tartja, hogy a tagdíjak számlázásakor a gépjárművel rendelkező tagok esetében a mindenkor aktuális, általuk üzemeltetett gépjármű-darabszám kerüljön figyelembe vételre! A Küldöttközgyűlés felhatalmazza az MKFE főtitkárát, hogy az MKFE-tagok tényleges gépjármű-darabszámára vonatkozó adatokat a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól megkérje.”

III. A tagdíj alapú szolgáltatások köre

� Folyamatos tagi tájékoztatás és tartalomszolgáltatás (AutóKözlekedés című újság, MKFE internetportál, MKFE elektronikus hírlevélrendszere)
� Érdekképviseleti tevékenység és az azt kiszolgáló szervezet működtetése
� Választott testületek működtetése
� Nemzetközi érdekérvényesítés tagsági díjai (IRU)
� Tagi rendezvények, regionális gyűlések, küldöttközgyűlések, tagi találkozók szervezése
� Pénzügyi garanciaszolgáltatások elérhetősége
� Tagság részére nyújtott hitelszolgáltatások elérhetősége
� Adótanácsadás
� Jogi tanácsadás

Az Alapszabály 3. sz. melléklete

Szolgáltatások jegyzéke

Az Egyesület szolgáltatásait részben közvetlenül, részben többségi tulajdonú gazdasági társaságain keresztül nyújtja.

I. Az Egyesület alaptevékenységébe tartozó szolgáltatások:

1. szakmai érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenység hazai hatóságoknál és nemzetközi szerveknél,
2. információk nyújtása a közúti fuvarozást érintő egyezményekről, azok végrehajtásáról, vám- és fuvarokmányok használatáról, kitöltéséről, az esetleges változásokról,
3. tájékoztató és tanácsadó tevékenység a nemzetközi fuvarozást érintő kérdésekről,
4. belföldi és nemzetközi díjszabási ajánlások készítése,
5. kombinált fuvarozással kapcsolatos tanácsadás,
6. jogi, pénzügyi, biztosítással, adózással kapcsolatos tanácsadás,
7. 1 pld. “Autóközlekedés” című, havonta megjelenő egyesületi kiadvány megküldése,
8. hitelfelvétel segítése, garanciavállalás, garanciavállaláshoz kötött szolgáltatások közvetítése,
9. többletértékadó visszaigénylés közvetítése,
10. biztosításközvetítés,
11. a tagok, vagy a tagok adott csoportjának gazdasági-, piaci együttes fellépésének szervezése, koordinálása,
12. egyszeri szolgáltatási akciók lebonyolítása,
13. a tagság részére kedvezményes szervizelési, javítási, karbantartási lehetőségek biztosítása,
14. közúti fuvarozáshoz kapcsolódó adattovábbítás,
15. közreműködés a tagok ISO minősítésében,
16. közúti közlekedéssel kapcsolatos rendezvényszervezés, kiállítások, konferenciák rendezése, beleértve az ehhez kapcsolódó szponzorok részére reklámlehetőségek biztosítását,
17. vámokmányok és egyéb, a szállításhoz, illetve fuvarozáshoz szükséges okmányok, fuvarozáshoz kapcsolódó tankönyvek és egyéb kiadványok forgalmazása, illetve azok beszerzésében való közreműködés,
18. turistabuszok osztályba sorolása,
19. oktatás, képzés, vizsgaszervezés,
20. eljárás vitás vámügyekben (TIR- és egyéb vámgarancia reklamációk).

Az I/1—7. sorszám alatt felsorolt szolgáltatások a tagokat tagsági viszonyuk alapján illetik meg. Az I/8—15. sorszám alatti szolgáltatások a tagokat a tagsági viszony alapján, de az egyesület által meghatározott feltételek teljesítése mellett illetik meg. Az I/16—20. sorszám alatti szolgáltatások díjazás ellenében vehetők igénybe.

II. Az Egyesület vállalkozási tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatások:

1. kereskedelmi áruk forgalmazása,
2. ügyviteli szolgáltatás,
3. kézikönyvek, kiadványok forgalmazása, jogszabályok, előírások szerkesztett kiadása,
4. bérbeadás (infrastruktúra, eszközök, helyiségek),
5. ingatlan-beruházás, -eladás,
6. reklámtevékenység.
7. könyvelés,
8. számviteli szolgáltatás.

A vállalkozási tevékenység keretében nyújtott szolgáltatások díjazás ellenében vehetők igénybe.