Magyar-orosz vegyesbizottsági ülés: maradt a 2017-es engedélykontingens

2017. október 11. szerda, 09:15

Október 10-én lezajlott a magyar-orosz vegyesbizottsági ülés, amely a nap végén megállapodással és aláírt jegyzőkönyvvel zárult. Az oroszok kezdetben 2000 pótlólagos tranzit engedélyt kértek, és ezt az igényüket fenntartották volna a 2018-as kontingensre is, de a kérésüket a magyar fél elutasította. Az aláírt megállapodás értelmében maradt a 2017-es engedélymennyiség 2018-ra. Nyitott kérdés maradt az az 50 darab 3. országos buszos engedély, amelyre az orosz fél 1 hónap haladékot kért.

2017.10.10-én az Orosz Föderáció Közlekedési Minisztériumában lezajlott a magyar-orosz vegyesbizottsági ülés, amelyen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium delegációja mellet az MKFE is részt vett. A felek három napirendi pontról egyeztettek:
- a magyar-orosz viszonylatú fuvarpiac helyzetéről,
- a 2017. éves végleges és 2018. évi új engedélykontingensekről, és
- a Magyarországon szeptember végén bevezetett TSM rendszerről.

Az orosz fél tájékoztatása szerint 2017-ben Magyarország és Oroszország között közel 15 százalékkal nőtt a közúti áruszállítás mértéke az előző évhez képest. A fuvarfeladatok 34 százalékát magyar vállalkozások, 22 százalékát oroszok, míg 44 százalékát – ami az előző évhez képest csökkenést mutat – harmadik országos fuvarozók végezték.

Az orosz fél a tárgyaláson 2017-re 2000 többlet tranzit engedélyt kért, a tranzit szabad áramlására hivatkozva, és 2018-ra hasonló mértékű kontingensnövekedést kívánt elérni, amit a magyar fél elutasított, az engedélyek kölcsönösségi szinten tartására hivatkozva. Ezt az oroszok kisebb vita után elfogadták.

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nemzetközi gépjárműközlekedésről szóló Egyezmény szerint harmadik országos személyszállítás a Felek illetékes hatóságai engedélyével végezhető, de jelenleg ilyen engedély nem létezik. A magyar fél kezdeményezte az ilyen típusú engedélyek cseréjét, mely döntés meghozatalára az orosz fél 1 hónap időt kért, de előreláthatólag megadja a magyarok által kért engedélyt.

Ezt követően Rónay-Tobel Beatrix az NFM Közúti Közlekedési Főosztály vezetője tájékoztatást adott a TSM rendszerről, melyet az oroszok nagy érdeklődéssel figyeltek. Elsődleges kérdéseik a bírságokra és azok megfellebbezhetőségére, illetve behajthatóságára vonatkoztak. A magyar delegáció arról tájékoztatta az orosz tárgyalópartnereit, hogy Magyarországon a jogsértést elkövetett, korában kiszabott bírságot meg nem fizetett cégek gépjárművét a hatóságok visszatartják a bírság megfizetéséig.

Az orosz fél a továbbiakban jelezte a HU-GO-val kapcsolatos problémáit, például azt kifogásolták, hogy nem kaphatnak orosz nyelven tájékoztatást. Ugyanezt felvetette a magyar fél is a Platonnal (orosz HU-GO) kapcsolatban.

A Rosztransznadzor Szövetségi Közlekedésfelügyeletei Szolgálat, Közúti és Útügyi Állami Felügyeleti Igazgatóságának osztályvezető-helyettes asszonya a tárgyaláson beszámolt arról is, hogy a magyar fuvarozók által elkövetett szabálysértések száma 13 százalékkal csökkent. A szabálysértések nagy része egyébként az elmondása szerint abból adódik, hogy a közlekedési engedélyeknek új kitöltési módja van, többnyire ebben hibáznak a magyar fuvarozók.

A magyar fél kezdeményezett egy adatcseréről szóló megállapodást, amelyben a magyar–orosz viszonylatban fuvarfeladatot teljesítő, jogsértő harmadik országos, hatósági eljárás alatt álló fuvarozókról cserélnénk információt, ideértve azokat a harmadik országos fuvarokat, mint pl. az olasz–orosz viszonylatú fuvarok, amelyeket érvénytelen engedélyekkel végeznek, átokmányoznak (pl.: Oroszországra nem érvényes CEMT). Az orosz fél üdvözölte a kezdeményezést, mivel a harmadik országos fuvarozók az ő vállalkozásaik elől veszik el a munkát.

A tárgyalás barátságos hangulatban folyt, és mindkét fél által aláírt jegyzőkönyvvel zárult.

 

MKFE kommunikáció