Magyar–török vegyesbizottsági ülés: az MKFE egyedüli érdekképviseletként állt ki végsőkig a magyar fuvarozókat védő mandátum mellett

2018. február 21. szerda, 12:48
2018. február 13-14-én Budapesten folytatódott a magyar–török vegyesbizottsági ülés, amelynek célja a 2018. évi közúti áruszállítást érintő engedélykontingensek megállapítása volt. Az MKFE az utolsó pillanatig keményen kiállt a kontingenscsökkentésre vonatkozó álláspontja mellett, a megállapodásra csak azután bólintottunk rá, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a további vita – akár politikai incidenst előidézve –a jelenleginél is hátrányosabb helyzetbe hozhatja a magyar vállalkozásokat.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a 2017. december 12-13-i isztambuli vegyesbizottsági ülés megállapodás nélkül zárult, mert az NFM – tartva magát az MKFE-vel egyeztetett álláspontjához – elutasította a török fél többletengedély igényét.

A múlt heti budapesti vb-ülésen Raffai Péter, az MKFE Árufuvarozási Tanács titkára – az NFM-mel február 6-án történt egyeztetést követően – leszögezte a tárgyalódelegációk előtt, hogy az MKFE elutasítja a török fél többletengedély kérelmét.

Az előzetes állásfoglalások miatt feszült hangulatú tárgyalás első részében a török fél számos kifogást, panaszt fogalmazott meg a magyar hatóságokkal szemben. Egyebek mellett sérelmezték a lassú határátlépéseket Nagylaknál, ahol röntgenezni kell a Magyarország területére belépő járműveket. Kifogásolták továbbá, hogy a török kamionokat gyakran vizsgálják a magyar közúti ellenőrök, és egyre gyakrabban szabnak ki velük, illetve az üzembentartókkal szemben 800.000 forintos bírságot.

Rónay-Tobel Beatrix a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztály főosztályvezetője a kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a határon végzett röntgenvizsgálatot a rendőrség nem csak a török járművekkel szemben alkalmazza, hanem az EU területére belépő minden járműnél elvégezhetik, ennek oka – az EU külső határának védelmére vonatkozó kötelezettségünkből fakadóan – az illegális migráció megakadályozása. A főosztályvezető rámutatott, hogy a bírságok kiszabása sem kizárólag a török honosságú járművekre korlátozódik. Rónay-Tobel Beatrix ezért felhívta a török delegáció tagjainak figyelmét arra, hogy a tavaly felállított közúti ellenőri csoport munkatársai nagy létszámban vannak jelen az ország keleti, dél-keleti térségében, és kiemelt feladatuk a jogsértések felderítésére (fuvarokmányok-, közlekedési engedélyek-, vezetési- és pihenőidők ellenőrzése). A kirótt bírságok minden esetben – a török járműveknél is – ezen jogsértések következménye.

Az engedélykontingenst érintő kérdésekben a felek egyetértettek abban, hogy az engedélyeket szét kell választani loco- és tranzit engedélyekre.  A török fél azonban továbbra is azt a 43.900 db engedélyt tekintette a kontingens alapjának, amelyet a decemberi isztambuli tárgyaláson az NFM és az MKFE is elutasított. A budapesti tárgyalásra a török fél 55.000 db tranzit- és 5.000 db loco engedélyre vonatkozó igénnyel érkezett..

Az estébe hajló vita végén a magyar fél 36.900 db-os tranzit és 2.000 db-os loco kvóta mellett 0 db harmadik országos engedélykvótára – összesen 38.900 db -  tett javaslatot. A török fél a csökkentett engedélyszámot nem fogadta el, előbb 60 ezer, majd 50 ezer engedély cseréjét kérték, de az NFM ajánlatát Raffai Péter sem támogatta, aki – a magyar oldalon már egyedüliként – képviselte azt az álláspontunkat, amely elutasította a kvóta növelését.

A török fél – megérezve az MKFE álláspontjának súlyát, és az Egyesület befolyását a tárgyalások kimenetelére – éjszaka újabb, már csupán 40 ezer darabos kontingensre tett ajánlatot, amelyet Raffai Péter – az MKFE Árufuvarozási Tanácsának egyértelmű állásfoglalása, és 27.500 darabos mandátuma ismeretében – ismét visszautasított. A tárgyalás várható eredménytelensége politikai, diplomáciai vita kibontakozását vetítette előre, ezért az MKFE Árufuvarozási Tanácsa hosszas egyeztetés után február 14-én délben döntést hozott arról, hogy elfogadjuk a török fél 40.000 db-os engedélykérelmét (szétválasztva a loco és a tranzit engedélyeket), amely a 2017. évi 43.900 darabos teljes kvótához (az adóköteles engedélyeket is beleértve) képest mintegy 10 százalékos csökkenést jelent.

A megállapodást Egyesületünk végső hozzájárulása ellenére nehezítette, hogy – az MKFE kitartásának köszönhetően kialakult magyar tárgyalási pozíciónak nyomatékot adva – az NFM delegációvezetője, dr. Mosóczi László közlekedésért felelős helyettes államtitkár bejelentette, hogy a VB-ülés jegyzőkönyvének tartalmaznia kell azt a kitételt, hogy a kölcsönösen meghatározott kontingens csak a magyar fél politikai szintű jóváhagyása után léphet érvénybe. A törökök ezt – valószínűleg a megállapodás teljes hiányától tartva – visszautasították, véleményük szerint elfogadhatatlan lenne, ha a politika felülírhatna egy szaktárcák között megkötött megállapodást. Ennek ellenére a magyar fél kitartott a feltételekhez kötött megállapodáshoz, azzal az engedménnyel, hogy a jegyzőkönyv szövegébe „a magyar fél részéről felsőbb döntés jóváhagyása esetén lép életbe” megfogalmazás került be, és jelenleg a 40 ezer darabos engedélykontingens van érvényben a két ország között.

 

MKFE kommunikáció