 |
Mint a hazai sajtó a napokban hírül adta: a kormány a KRESZ módosításával 2011. január 1-jétől Magyarországon előzési tilalmat vezet be az összes (azonos irányban) kétsávos autópályán és autóúton hajnali 6 és este 22 óra között azokra a tehergépkocsikra és vontatókra, melyek legnagyobb megengedett össztömege meghaladja a 7,5 tonnát. |
A döntést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium — november 25-én írt közleményében — azzal támasztja alá: a kamionok gyakran indokolatlanul, több percig, kilométereken át végzett előzési manőverei kockázatos gyakorlattá váltak, melyek veszélyeztetik a közlekedésbiztonságot, és torlódást okoznak. Az összefüggő kamionoszlopok kialakulását a tervezett jogszabály-módosítás ugyanakkor azáltal akadályozná meg, hogy a követési távolságot legalább egy járműszerelvény hosszának megfelelő távolságként határozza meg. (A szaktárca teljes közleménye »)
A szigorítás egyesületünket váratlanul érte, ezért szakmai egyeztetésre sem nyílt alkalmunk. Karmos Gábor, az MKFE főtitkára szerint módosítani kellene az új elképzelésen, mert a tehergépkocsi-vezetőknek, akik mellesleg munkájukat végzik, mindig időre kell megérkezniük a célállomásra, és félő, hogy — a tilalom bevezetése esetén — egy lassabb jármű mögé „beragadva” nem tudnának eleget tenni az időbeli teljesítésnek; így lemaradásaikat az alsóbbrendű utakon igyekeznének lefaragni, ami ezáltal megintcsak baleseti kockázatot rejtene magában.
Autósok és tehergépkocsik: lehet-e igazságos határt húzni?
A gyorsabban haladó autósok és a jóval nehezebben mozgó tehergépjárművek vezetőinek az utóbbi években kiszélesedő érvcsatájában nehéz lenne pártatlan döntést hozni. Vitathatatlan, hogy az új szabályozás a kétszer kétsávos hazai utakon kényszersebességhez kötné a nehéz tehergépjárművek nappali mozgását, azonban mindenképpen méltányolni kell a személygépkocsival közlekedők érdekeit is, akik a belső sávban kialakuló torlódások miatt állandó megtorpanásra és hirtelen fékezésekre kényszerülnek. A fizika törvényeinek objektív megállapításait azonban mégis figyelmezetésként kell értékelnie annak a tehergépkocsi-vezetőnek, aki minimális sebességkülönbséggel hajt végre szabálytalan előzést: egy 90 km/h sebességgel haladó nyerges szerelvény ugyanis 1 km/h sebességkülönbséggel pontosan 2 perc 12 másodpercen keresztül végzi egy másik társa előzését, s a manőverhez nem kevesebb, mint 3,3 km pályahossz szükséges.
Ami az „előzni tilos”-t megelőzte...
A szaktárca 2008 márciusában — az agglomerációs közlekedés megkönnyítése és biztonságosabbá tétele érdekében — kísérleti jelleggel két autópálya Budapesthez közeli szakaszain előzési korlátozást vezetett be a tehergépjárműveknek. A táblák kihelyezését akkor azzal indokolták: 2007-ben az autópályákon a figyelmetlen vezetés után a második leggyakoribb baleseti ok a követési távolság be nem tartása volt; a balesetek közel negyede emiatt következett be az akkori statisztika szerint; minden hetedik baleset pedig a szabálytalan előzésnek volt betudható. Az előzési tilalmat azóta több hazai autópálya-szakaszra is kiterjesztették. Napjainkban, 2010 év végén összesen 150 kilométeren tilos az előzés a nehéz-tehergépjárműveknek a hazai autóutakon és autópályákon.
Külföld: a rend trend
A magyar gépkocsivezetők más európai országokban is találkozhattak az előzést hosszan tiltó táblákkal. Főként Olaszországot és Németországot szokták e tekintetben emlegetni; ez utóbbiban az előzési manővert 10 km/h minimális sebességkülönbséghez és legfeljebb 45 másodperc végrehajtási időtartamhoz kötötték; de Belgiumban, Franciaországban, Szlovákiában és Luxemburgban is hosszú szakaszokon tiltó rendelkezések vannak érvényben (ld. a honlapunk „Külföldi infók” adatbázisában az „egyéb előírások” menüpontot »).
A KRESZ módosításának fejleményeiről tájékoztatni fogjuk kedves Tagjainkat!
