Ma Réka napja van.

Újabb magasszintű nemzetközi egyeztetés Záhony ügyében

Az orosz-ukrán háború tavaly minden korábbinál kritikusabb helyzetet» teremtett a magyar-ukrán határon. A záhonyi közúti átkelő forgalmának gyorsítása érdekében» folyamatos volt az egyeztetés a Külügyminisztériummal, a rendőrség» és a vámhatóság» vezetőivel, továbbá az ukrán társegyesületünkkel. Az őszi levélváltásokat» követően Barna Zsolt elnök november elején előbb írásban» tájékoztatta a kialakult helyzetről a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárát, majd december elején személyesen konzultált Magyar Levente miniszterhelyettessel. A folyamatos egyeztetések – ide értve az ukrán vízumkérdést» és a bresti határhelyzetet» is – eredményeként a záhonyi helyzet miatt decemberben döntés született egy újabb hatoldalú találkozó» megszervezéséről, amelyen a NAV és az ORFK mellett az ukrán határvédelmi és vámügyi szervek is a legmagasabb szinten képviseltették magukat. A találkozóra 2023. január 18-án került sor Záhonyban, és megállapodás született arról, hogy a két ország hatóságai szorosabb együttműködéssel, összehangolt munkával próbálják gyorsítani a határforgalmat. Ennek értelmében februárban a korábbinál magasabb, napi 350 tehergépkocsi beléptetését irányozták elő, amely 40-60 járművel több, mint a jelenleg átlagosan beléptetett teherautó. A tesztidőszak eredményei rámutathatnak a rendszer esetleges gyengeségeire, amelyekre a továbbiakban nagyobb hangsúlyt kell fektetni, és összességében segíthetnek abban, hogy a hosszú távú infrastrukturális beruházások  (Záhony átépítése, Beregsurány megnyitása) megvalósulásáig is javuljon a záhonyi határhelyzet.



A 2023. január 19-i záhonyi találkozón a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetői mellett jelen voltak az ukrán Állami Vámszolgálat és Állami Határőrség magas rangú vezetői, valamint Árvay Tivadar az MKFE főtitkára, Illés Ferenc árufuvarozási tanácstitkár, továbbá az AsMAP Ukrajna részéről Volodimir Balin elnökhelyettes és Leonyid Hmelnyickij, a TIR főosztály vezetője. A találkozót tragikus hír árnyékolta be, ugyanis aznap reggel helikopter balesetben elhunyt az ukrán belügyi tárca minisztere, miniszterhelyettese és államtitkára, de sajnos a szerencsétlenségnek voltak civil áldozatai, köztük gyerekek is. A magyar fél kifejezte együttérzését az ukrán kollégák és a hozzátartozók felé.

A szakmai megbeszélés alapját az ukrán fél által előzetesen megküldött memorandum adta, amelynek célja a határ áteresztőképességének folyamatos fenntartása egy előértesítési rendszer bevezetésével. A delegációt vezető Ruszlan Cserkasszkij, az ukrán Állami Vámszolgálat elnökhelyettese példaként a lengyelekkel való szoros együttműködést emelte ki. Oleg Goja, az ukrán vámhatóság Vámellenőrzési és Vámkezelési főosztályának vezetője a részleteket ismertetve elmondta, hogy több korábban 3,5 tonnás határt megnyitottak az üres kamionok előtt és az alapkorlátozást is felemelték 7,5 tonnára, valamint a humanitárius szállítások prioritást élveznek, s igyekeznek megerősített létszámot biztosítani azokon a határátkelőkön is. Rámutattak arra, hogy a határátkelőn nagy különbség van az egy nap alatt átengedett járművek minimum és maximum számai között, meglátásuk szerint törekedni kell a maximum számokra.

Felek ezt követően megegyeztek abban, hogy az előterjesztett memorandum jó alapja lehet a további együttműködésnek, de a 2011-es hasonló tartalmú megállapodás felülírása egyelőre nem indokolt. Erre akkor kerülhet sor, ha a most bevezetni kívánt gyakorlat jól vizsgázik, a felek levonták a szükséges következtetéseket, végrehajtják az indokolt korrekciókat és megállapodtak a még nyitott kérésekről is. A határforgalmat illetően ugyanakkor mindkét fél egyértelművé tette, hogy van tennivaló és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy Záhony, illetve a további magyar-ukrán átkelők áteresztőképességét növeljék.

A záhonyi teherforgalomban tapasztalt fennakadásokkal kapcsolatban az ukrán kollégák is rámutattak arra, hogy annak hátterében mások mellett a gabonaszállítások részarányának drasztikus növekedése áll, amely a tavaly év eleji 2%-ról 75%-ra növekedett. Hozzátették, hogy a határátkelő ukrán oldalának működését az is nehezíti, hogy az ott szolgálatot teljesítő állomány 60%-át a frontra vezényelték. Komoly hátrányként értékelték, hogy miközben az EU és Ukrajna közötti áruszállítások vasúton és levegőben gyakorlatilag leálltak, és a kikötők is korlátozottan működnek, mindösszesen 9 teherforgalom bonyolítására is alkalmas közúti határátkelő van a lengyel, szl ovák, magyar és román határszakaszon, hazánk esetében ez a forgalom Záhonyra korlátozódik. A tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy ezt a számot növelni kell. A magyar fél ismét leszögezte, hogy a beregsurányi határátkelő hazai oldala készen áll a nehéztehergépjárművek fogadására, de az ukrán oldalon évek óta nem folytatódik a beruházás. Oleg Goja, az ukrán vámhatóság Vámellenőrzési és Vámkezelési főosztályának vezetője válaszában elmondta, hogy újra napirenden van az infrastrukturális minisztériumban a kérdés, az ukrán Kormány tartalékalapot hozott létre a források biztosítása érdekében, de a háború miatt ezek a pénzek átmenetileg elérhetetlenek.

A magyar delegációt részéről többször elhangzott, hogy nincs akadálya annak, hogy a jelenleginél több járművek tudjanak Záhonyban kezelni, ehhez azonban hatékony munkára van szükség az ukrán fél részéről is.

Demeter Tamás pü. dandártábornok, a NAV bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese kifejtette, hogy a vámhatóság részéről az óránkénti 20 jármű kezelése is vállalható cél, ezzel szemben jelenleg 10-12 jármű az átlagosan átengedett kamion Záhonyban. Hozzátette: Záhonyban beüzemeltek egy új röntgen berendezést is, így képesek a jelenleginél jóval több kamiont fogadni. Példaként a magyar-szerb határt említette, ahol jelenleg a záhonyi kétszerese a kezelt járművek száma.

Gáll József r. alezredes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Határrendészeti Szolgálatának vezetője rámutatott: folyamatos működést kell kialakítani, mert jelenleg hektikus a határ terheltsége. A váltások idején előfordul, hogy 1-2 óráig nem érkezik kamion az ukrán oldalról, így nehezen teljesíthető az óránkénti 12 vagy akár ennél is magasabb számú jármű kezelése. A rendőrfőkapitány arra is felhívta a figyelmet, hogy rajtuk túlmutató tényezők is befolyásolják a hatékonyságot: mint elmondta, erős minőségi romlás tapasztalható az Ukrajnából érkező, sok esetben újonc gazdasági szereplőknél, ezért a vállalkozók felkészültségét az ukrán félnek segítenie kell.

A NAV és az ORFK képviselői elmondták: a gabonaszállítások miatt megjelent új fuvarozók bizonytalanul végzik az okmányok kiállítását, gyakran nem rendelkeznek a megfelelő dokumentumokkal, egyes esetekben a terminál parkolójában kívánnak akár 24 órát meghaladóan tartózkodni, máskor a jármű visszafordítása mellett döntenek, mert nem tudják prezentálni a szükséges dokumentumokat – mindez negatívan hat a határ áteresztőképességre. Felhívták továbbá arra is figyelmet, hogy az árutovábbítási eljárások helyett zömmel szabadforgalomba bocsátást kezdeményeznek a fuvarozók a határon, ami lassítja az ügyintézést, s ez is növeli az átlépés idejét. A magyar fél szerint e problémák megoldása pozitívan hatna a határforgalomra.

Balázs László r. ezredes, az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztályának vezetője tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a záhonyi átkelő átfogó infrastrukturális fejlesztése tervezési fázisban van, még nincs véglegesítve, a beruházás célja a hatékonyabb, gyorsabb működés, a belépő oldali terminál kapacitása 34 kamionra emelkedne, a kilépő oldalon egy 16 állásos terminált, és a határ előtt egy nagyobb számú kamion befogadására alkalmas szolgáltató terminált terveznek, amely - a bresti határhoz hasonló - hívószámos rendszerben működik majd. A Határrendészeti Főosztály vezetője hozzátette, hogy ehhez az ukrán oldali fogadókapacitásnak is növekednie kell.

Bakai Kristóf Péter pü. dandártábornok, a NAV vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettese javaslatára a két órás találkozón végül megállapodás született arról, hogy – az ukrán memorandumot alapnak tekintve – 2023. február 1-28 között elindul egy pilot időszak a Záhony-Csap átkelőn. Ennek célja, hogy az októberben és novemberben mért átlagos 300 db/nap beléptetett járműszámot 350 db/nap kamionra emeljék, 14-17 kamiont kezelve óránként és ugyanennyi lépjen ki Magyarországról. Az időszak végén a tapasztalatokat a hatóságok  a legmagasabb szinten, közösen fogják kiértékelni, levonják a következtetéseket, megoldási javaslatokat dolgoznak ki, amelyek révén a magasabb járműszámot a jövőben is tartani lehet.


Korábbi cikkünk a témában:
Egy asztalhoz ültette az MKFE a magyar és ukrán határrendészeti- és vámhatóságokat»

Az esemény hazai és ukrajnai médiamegjelenései:

Ukrán és magyar vám- és határrendészeti vezetők találkoztak Záhonyban»

Ukrajnáig ment a NAV»

Határforgalmi gubanc - Záhonyban találkoztak a magyar és az ukrán illetékesek»

Ukrán–magyar találkozó Záhonyban»

Ukrajna Állami Vámszolgálatának képes összefoglalója »



MKFE Kommunikáció

Webhelyünkön sütiket használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére.