Tisztelt Tagjaink!
A Tagjaink előtt jól ismert MiLoG-ellenes lobbi lépéseink sorában a legutolsó az volt, hogy május 4-én az MKFE főtitkára az Európai Bizottság elnökének címzett levelében részletes jogi érvelés alapján kérte a brüsszeli testületet, hogy ne adjon engedélyt Németországnak a sérelmezett intézkedés fenntartására, valamint indítsa meg Németországgal szemben a kötelezettségszegési eljárást.
Örömmel értesültünk ezért a tegnapi (2015. május 19.) fejleményről, miszerint az elmúlt hónapokban a német hatóságokkal folytatott információcserét és alapos jogi elemzést követően az Európai Bizottság hivatalos döntése értelmében uniós kötelezettségszegési eljárás indult Németországgal szemben. A bizottság úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött Berlinbe, a német kormánynak most két hónap áll a rendelkezésére, hogy arra válaszoljon. A bizottság megítélése szerint aránytalanul korlátozza a szolgáltatásnyújtás és az áruk mozgásának szabadságát az az előírás, hogy a német hatóságok minden Németországot érintő fuvarművelet esetében a német minimálbér-szabályok teljesítését követelik meg az út németországi szakaszán. „A bizottság álláspontja szerint nem indokolható a német intézkedések alkalmazása különösen az áthaladó és bizonyos nemzetközi szállítási tevékenységekre, mert aránytalan adminisztratív akadályokat állít, amelyek megakadályozzák az egységes piac rendes működését" - írja angolul, franciául és németül elérhető közleményében a brüsszeli testület.
Az MKFE álláspontja kezdettől fogva az, hogy a 2015. január 1-től hatályos német rendelkezés indokolatlanul versenykorlátozó, több ponton is sértheti az Európai Unió jogát és az egységes piac alapelveit, amellett, hogy jelentős adminisztratív terheket ró az érintettekre. Ennek megfelelően minden lehetséges fórumon szorgalmaztuk és erősítettük a nemzetközi összefogást a tiltakozásra – és tesszük ezt a továbbiakban is.
Amellett, hogy az MKFE üdvözli a lépést, felhívjuk a figyelmet, hogy a német minimálbér szabályozás ettől függetlenül változatlan tartalommal, változatlanul hatályos, így az MKFE a végrehajtás felfüggesztését szorgalmazza, és továbbra is fenntartja alapvető igényét, a német szabályozás jelenlegi hatályának felülvizsgálatát a nem németországi székhelyű fuvarozó vállalkozások esetében.
A bizottság döntése nyomán az IRU EU melletti állandó képviselője közleményt adott ki, melyben üdvözli a bizottság döntését és – a január 28-i felhívását megismételve – a végrehajtás azonnali felfüggesztését kéri a német hatóságoktól, amíg a kötelezettségszegési eljárás tart. Az IRU emellett sürgeti az Európai Bizottságot az eljárás minél gyorsabb lefolytatására. A közlemény kitér arra, hogy a MiLoG-hoz hasonló egyoldalú nemzeti intézkedések alkalmazása az olyan mobil ágazatokra, mint a nemzetközi közúti fuvarozás jelentős pénzügyi és adminisztratív terhet ró a vállalkozásokra, és aláássa a belső piac megfelelő működését. „Németország felelőssége most az európai fuvarozókkal és gazdasággal szemben, hogy gyorsan megoldja a problémát” – fogalmaz az IRU minden eddiginél határozottabban, és – meglehet, Franciaországra célozva – hozzáteszi, hogy a bizottság lépése figyelmeztető kell, hogy legyen más tagállamok számára is.
xxx
A német minimálbér fuvarozói vonatkozásai elleni tiltakozásban az MKFE-vel aktívan együttműködő egyik magyar EP-képviselő, Deli Andor ugyancsak sajtóközleményt adott ki, melyet itt olvashatnak.
xxx
Mi a helyzet a kabotázs-zsal?
Február 19-i híradásunkban a német és francia (és…?) kezdeményezések háttér-magyarázatául jeleztük, hogy egyes tagállamok a korábbi gyakorlatot megváltoztatva kezdik az uniós jog szerinti „kiküldetésként” kezelni a nemzetközi fuvarozást, és annak nyomán megkövetelni a saját országaik előírásainak való megfelelést. Felvetettük, hogy a német eljárás során a Bizottság vajon hogyan fog állást foglalni a kérdésben, lényegét tekintve: a kiküldetési irányelvek szerinti „kiküldetés” valósul-e meg a nemzetközi fuvarozás, a kabotázs és a tranzit esetében?
Bár jelenleg a bizottsági sajtóközleményen kívül több részlet előttünk nem ismert, abból pedig egyértelmű, általános érvényű válaszok a fenti kérdésre nem olvashatók ki, szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az, hogy a közlemény a kabotázsműveleteket egyetlen szóval sem említi, talán arra utalhat, hogy azzal Németország esetében sincs problémája Brüsszelnek, mint ahogyan azt hagyományosan a kiküldetési irányelv joghatálya alá tartozónak tartják – csak éppen eddig a tagállamok nem foglalkoztak annak ellenőrzésével.
