A Magyar Közlönyben 2019. november 4-én jelent meg az Alkotmánybíróság (AB) azon határozata, mellyel alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette azt a rendelkezést, mely szerint a helyszínen elismert és tudomásul vett jogsértés később bírósági úton megtámadható. Az Alkotmánybíróság döntése szerint ezentúl a helyszínen elismert és tudomásul vett jogsértéssel szemben sem közigazgatási, sem bíróság jogorvoslattal nem lehet élni.
Ha a közúti közlekedés során szabályszegést elkövető járművezető a bírságot a helyszínen megfizeti, és írásban nyilatkozik, hogy a jogsértés tényét nem vitatja, ebben az esetben a hatóság döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye.
2019. november 5-i hatállyal az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a vonatkozó jogszabály [42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet] azon szövegrészét, mely szerint ilyen esetekben 30 napon belül bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető.
Ennek oka, hogy az Alkotmánybíróság álláspontja szerint egy alacsonyabb rendű jogszabály (miniszteri rendelet) olyan jogorvoslati lehetőséget nyitott meg a jogsértést elismerő ügyfél számára, amelyet magasabb rendű jogszabály (törvény) kizárt, ami alkotmányellenes. Ugyanis, amikor az ún. szankció törvény a helyszíni bírsággal szemben, a jogsértés elismerése esetén az ügyfelet megillető jogorvoslati jogról való lemondást lehetővé teszi, mind a közigazgatási per kezdeményezésnek lehetőségét, mind a fellebbezési eljárást kizárja.
Az ügyfélnek jogában áll olyan nyilatkozatot tenni, amelyben a jogorvoslati jogáról lemond, ezzel tudomásul véve a jogsértést. Azaz, ha az ügyfél a szabályszegés elkövetését elismeri, és a bírságot a helyszínen megfizeti, akkor ezzel a későbbi jogorvoslat kérdését is eldönti, vagyis nem lesz lehetősége később fellebbezni vagy bírósági felülvizsgálatot indítani.
Az Alkotmánybíróság döntése nem változtat azon a jogon, hogy lehet kifogást emelni a közúti ellenőrzéskor a megállapított hatósági tényállásokkal szemben, amit akár a jegyzőkönyvben is rögzíthetnek, nincs kötelezettség a jogsértések elismerését illetően. Mivel ekkor az ügyfél a jogsértés tényét és/vagy a kiszabott bírság összegét vitatja, ezért a hatóság ellene hatósági eljárást kezdeményez. Ebben az esetben mind a közigazgatási, mind a bírósági jogorvoslati lehetőségek megmaradnak.
Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy amennyiben az ügyfél le is mond jogorvoslati jogáról, ez nem akadálya annak, hogy hivatalbóli jogorvoslati eljárások, illetve az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége eredményeként az esetleges jogsérelmet utóbb orvosolják, vagy a jogalkotó megváltoztassa a szabályozási környezetet.
|
42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet 6. § (1) Ha a Kkt. 20. § (4a) bekezdése alapján a bírság helyszíni kiszabásának van helye, a hatóság eljáró tagja ezt közli a szabályszegővel, egyben tájékoztatja, hogy ha a jogsértés tényét nem vitatta, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a tájékoztatástól számított 30 napon belül bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető. Egyúttal tájékoztatja a szabályszegéshez rendelt közúti közlekedési előéleti pontról. (2) Amennyiben a szabályszegő a jogsértés tényét vagy a kiszabott bírság összegét vitatja, a hatóság eljáró tagja tájékoztatja a szabályszegőt, hogy ellene hatósági eljárást kezdeményez. 3. melléklet a 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelethez 12. Az ügyfél nyilatkozata A szabályszegés elkövetését elismerem, a tájékoztatást megkaptam, a bírságot a helyszínen készpénzben, bankkártyával megfizetem a későbbi befizetéshez készpénz-átutalási megbízást átvettem. |
Kapcsolódó AB határozat, jogszabályok:
• 31/2019. (XI. 4.) AB határozat
• 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet
• Alaptörvény
• Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.)
• A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.)
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)
• A közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény (átmeneti szankció törvény)
• A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: szankció törvény)
• Közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXIII. törvény
• A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.)
