Keletre fuvarozó egyesületi tagjainktól folyamatos helyzetjelentést kapunk az ukrajnai helyzetről. Mind ők, mind pedig a Külügyminisztérium arra figyelmezteti a fuvarozókat: óriási kockázattal jár most a közlekedés Ukrajnában.
Egyik tagvállalkozásunk február 20-án délelőtt megerősítette azt a hírt, mely szerint a felkelők Lvov városánál fegyverraktárakat raboltak ki, és gépkarabélyokhoz, lőszerhez, sőt nehéz-tüzérségi felszerelésekhez jutottak. Ezek nagyrészét Kijevbe vitték. Csütörtöki hírek szerint Ukrajna hat nyugati megyéje a felkelők kezére került. A járműveket rendszeresen megállítják, csütörtökre virradóra autóbuszokat (is) égettek.
Mint a nemzetközi sajtóval párhuzamosan mi is tudósítottunk róla: véres összetűzések színtere lett Kijev, ahol február 18-19-én éjjel már a középületek is lángba borultak. Szerdai jelentések 26 halottról és mintegy ezer sebesültről számolnak be. A tüntetés lassan egész Ukrajnára kiterjedt: a közlekedők útját országszerte blokádok akadályozzák. Az autópályákon gumiabroncsokból rakott halmok lángolnak.
Sem Kijev felé, sem Ukrajna bármely területére nem tanácsos elindulni. Már nemcsak az ukrán fővárosban, hanem más városokban is összetűzések vannak. A településeket elkerülő főutakon a kormányellenes tiltakozók blokádokat emeltek. A magyar határhoz közeli Ungváron szélsőséges tüntetők még szerdán elfoglalták Kárpátalja megye közigazgatásának központi épületét.
Egyesületünk egyik keletre fuvarozó tagvállalatának ügyvezetője így jellemzi az ottani állapotokat szerdán délután hozzánk írott üzenetében: „a helyzet fokozódik, Lvov előtt barikádok gátolják a tranzitforgalmat, fegyveres civilek ellenőrzik a járműveket. Állítólag betörtek egy laktanyába, ahonnan fegyvereket és több ezer éles lőszert zsákmányoltak. Én visszafordítottam az Oroszországba tartó kamionomat; remélem, az éjszaka folyamán visszaérkezik Csapra, és Belorusszia irányába küldöm...”. Szerda este egy másik MKFE-tag is így vélekedett: „Oroszország felé inkább Bresztet választjuk. Nem megyünk Ukrajnába”.
Kijevben 2013 végén kezdődtek az utcai harcok, miután Ukrajna vezetése elutasította az Európai Unióval való társulási szerződés aláírását. A nyugattal szimpatizáló ellenzékiek ezt elfogadhatatlannak tartották, és békés tüntetéseket szerveztek Janukovics elnök ellen, aki erre 20 ezer belbiztonsági embert rendelt a fővárosba, hogy így szerezzen érvényt erejének. A tiltakozó megmozdulások szervezői mellé azonban hamar szélsőséges radikálisok csatlakoztak, akik viszont nem a békés megoldások hívei, hanem fegyverrel kívánják akaratukat megvalósítani.
