A belföldi árufuvarozói felelősségbiztosítás (BÁF) egy speciális biztosítási forma, amely a fuvarozók számára nyújt védelmet az általuk okozott árukárok esetén. Ez a biztosítás kizárólag Magyarország területén belül végzett fuvarozási tevékenységre terjed ki. Ha az alábbi tájékoztatóval, vagy saját biztosítási konstrukciójával kapcsolatban kérdése merül fel, keresse bizalommal az MKFE Biztosítási Alkusz» munkatársait, akik készséggel állnak rendelkezésére!
Mire vonatkozik a BÁF?
A BÁF alapvetően fedezetet nyújt a fuvarozási tevékenység során bekövetkező olyan károkra, amelyeket a fuvarozó a szerződéses partnerének vagy a szolgáltatást igénybe vevőnek okoz.
A fuvarozó felelőssége az itt megnyitható 120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet (KÁSZ rendeletnek is szokták nevezni) 13. részében részletesen fel is van sorolva (cikkünk végén további részletes jogi információkhoz lehet jutni).
A rendelet 14. §-a kimondja, hogy a fuvarozó felelősséggel tartozik a fuvarozási szerződés megszegése esetén az alábbi esetekben:
∎ A tehergépjármű késedelmes kiállítása: Ha a fuvarozó késlekedik a tehergépjármű kiállításával, felelősséggel tartozik.
∎ Az áru késedelmes kiszolgáltatása: A fuvarozó felelős az áru késedelmes kiszolgáltatásáért.
∎ Az áru károsodása vagy elvesztése: A fuvarozó felelős az áruátvétel és kiszolgáltatás közötti időben bekövetkezett károsodásáért, teljes vagy részleges elvesztéséért, illetve sérüléséért.
Ezen károk köre azonban nagyon széles, és a biztosítótársaságok nem minden károkozásra, ráadásul nem korlátlan mértékben vállalnak fedezetet, azaz lehetnek olyan károk, melyeket a fuvarozó megtéríteni köteles, de a biztosítási szerződés nem fedi le az adott károkot. Emiatt célszerű mindig alaposan átgondolni az adott cég tevékenységét, és az okozható károk vonatkozásában rendszerszinten, kockázatfelmérésben és kockázatkezelésben gondolkodni, amely során meghatározzák azokat a felmerülő kockázatokat, amelyek:
• megfelelő odafigyeléssel elkerülhetők
• szerződések szintjén kezelhetők
• illetve biztosításokon keresztül észszerűen átadhatók a biztosítási szektornak, és mentesíthetnek olyan károk alól, melyek nem kerülhetők el a fuvarfeladatok ellátása kapcsán.
A biztosítótársaságok főleg a fuvarozásra átvett árunak az átvétel és a kiszolgáltatás közötti időben történő teljes vagy részleges elvesztése vagy megsérülése esetén térítenek, de téríteni tudnak a fuvarozásra átvett áru késedelmes kiszolgáltatása esetén is.
Fontos, hogy károkozásoknál vizsgálni kell a körülményeket is, hiszen a kártérítési kötelezettség nem csak a károsultat védi, hanem a károkozónak is lehetőséget ad bizonyos körülmények esetén mentesülni a kárkifizetés alól.
A fentiek bonyolult összefüggései miatt mindig érdemes egy-egy döntés előtt kikérni szakértő biztosítási alkusz» véleményét is.
Milyen összegű kárt tudunk okozni?
A kérdésre a pontos válasz legtöbbször a szállított áruk értékével van összefüggésben. A jogszabály szerint az áru részleges vagy teljes elvesztése esetén a kártérítési kötelezettséget annak az értéknek alapján kell kiszámítani, amellyel az áru a fuvarozásra felvétel helyén és időpontjában rendelkezett. Ennek pontos mértékét viszont sok esetben nem tudja az árut átvevő fuvarozó.
Mekkora a kártérítési felelősség mértéke?
A belföldi árufuvarozások kártérítési mértékét a KÁSZ - többek között az MKFE-nek is köszönhetően - nagyrészben limitálja, és a CMR egyezmény 23. cikkében felsorolt feltételekhez köti. Ezalapján jelenleg lényegében 8,33 SDR a kártérítési korlát az áru kilogrammjához mérten. A 8,33 SDR nagyságrendileg 10 EUR-értéket képvisel.
Így azt lehet mondani, hogy a legtöbb esetben a szállítható áruféleségek tömege adja meg az elméleti kártérítés mértékét:
például egy:
• 2 t teherbírású fuvareszköz esetén 20.000 EUR
• 5 t teherbírás esetén 50.000 EUR
• 10 t esetében pedig lehet akár 100.000 EUR is.
Azaz, ha rendszeresen akár csak 1.000 kg árut szállítunk, akkor is legalább 4 M forintos (400 HUF/EUR mellett) kockázatot futnak a fuvarozók, ha megsemmisül a szállított áru. Egy átlagos fuvarnál azonban ennél magasabb a kiszállított áru tömege. Igaz, hogy ritkán semmisül meg teljeskörűen minden áru (a lopás pl. ilyen), de látható, hogy 3-4 tonnás fuvaroknál is jelentős a kockázat. Ha például egy 7 tonnás fuvarnál csak az áru 30 %-a sérül, az is 21.000 EUR (7000 kg x 30 % = 2100 kg x 10 EUR = 21.000 EUR = 8.400.000 Ft).
Fontos kiemelni, hogy a jogszabály a CMR-egyezmény 23. cikkében meghatározott 6. pontja értelmében magasabb kártérítés csak akkor követelhető, ha az áru értékét vagy a kiszolgáltatáshoz fűződő különleges érdeket a 24., illetve 26. cikknek megfelelően bejelentették. Azaz a feladó megállapodás szerinti pótdíj ellenében a fuvarlevélbe írt bejegyzéssel bevallhatja az árunak a 23. cikk 3. pontjában említett határt meghaladó értékét; ebben az esetben ezt a határt a bevallott érték helyettesíti.
Amennyiben tehát a fuvarozó vállalkozások ezt az értéket a szerződéseikben nem zárják ki, vagy esetleg a fuvar megszerzése miatt elfogadják, a 8,33 SDR-nél magasabb kártérítési felelősséggel is szembesülhetnek.
A feladó tehát megállapodás szerinti pótdíj ellenében a fuvarlevélbe írt bejegyzéssel bevallhatja az árunak a 23. cikk 3. pontjában említett határt meghaladó értékét; ebben az esetben ezt a határt a bevallott érték helyettesíti.
A KÁSZ-ban hivatkozott CMR-egyezmény 23-as cikke alapján:
••• A feladó megállapodás szerinti pótdíj fizetése ellenében a fuvarlevélbe írt bejegyzéssel meghatározhatja az elvesztéshez vagy megsérüléshez, illetőleg a megállapodás szerinti határidő túllépéshez fűződő különleges kiszolgáltatási érdek összegét.
••• Ha a kiszolgáltatáshoz fűződő különleges érdekről nyilatkozatot tettek, a további bizonyított kárért – függetlenül a 23., 24. és 25. cikkek szerinti kártérítéstől – a bevallott érdek összegének erejéig kártérítés követelhető.
Ehhez képest Magyarországon jelenleg nagy számban vannak jelen még 1-2 M Ft-os kártérítési összegre szóló felelősségbiztosítások, amelyek szakszerű felülvizsgálata és aktualizálása segíthet az alulbiztosítások elkerülésében, és tényleges védelmet nyújthat tagjaink számára.
Az MKFE Alkusz működésének alapja az ügyfélérdeken alapuló, személyre szóló, közösen átgondolt kockázatarányos szerződések kidolgozása és működtetése.
Milyen összegre érdemes tehát megkötni a biztosítást?
A fuvareszköz teherbírásától, a vállalkozás megrendelőitől, a fuvarozott áru értékétől és tömegétől, illetve a vállalkozásnál alkalmazott fuvarozói szerződésektől is függ.
További információkért kattintson az alábbi linkekre:
Kérjen ajánlatot az
20 éves MKFE Biztosítási Alkusz Kft.
