Egy okmány megosztó története.... és a jövő
Az MKFE elnöksége és munkaszervezete is komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a vonatkozó uniós előírások hatályba lépésével egyidejűleg a hazai jogrendben is eltöröljék a tevékenységigazoló lap kötelező használatát.
2015. március 2-i hatállyal az EU-ban megszűnt a tevékenységigazoló lapok kiállítási kötelezettsége, mely a gépkocsivezetőkre és munkáltatóikra nehéz adminisztratív terhet rótt. A 165/2014/EU rendelet 34. cikke 3. bekezdésének a) és b) pontját követő, külön számozás nélküli rendelkezése alapján ettől a dátumtól eltörölte a tevékenységigazoló lap alkalmazási kötelezettségét. Az uniós rendelet kihirdetése (2014. február 4.) és fenti hatályba lépés közötti idő azonban még egy fontos rendeletmódosítási kötelezettséget jelentett a magyarországi jogalkotóknak. Módosítani kellett a terület részletszabályait is taglaló 124/2005. (XII. 29.) GKM-rendeletet (a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról). A rendeletmódosítás szövege a Magyar Közlönyben megjelent, és Magyarországon 2015. július 28. óta irányadó.
A gyakorlatban tehát a tevékenységigazoló lap eltörlését követő huszonnyolcadik nap az a határidő, ameddig a dokumentumot egyáltalán elkérhetik a közúti ellenőrök. Értesüléseink szerint a hazai közúti ellenőrzéseknél az okmányt már március óta nem követelik a magyar hatóságok, azonban a helyzetet a hazai jogszabály kihirdetése teszi teljesen egyértelművé. A késés okairól annyit tudunk, hogy a rendeletmódosítás kihirdetését a tachográfok javításával és hitelesítésével foglalkozó szakműhelyeket érintő jogszabály-módosítások körüli vita okozhatta. 2015. augusztus 25. tehát az a nap, amikor már nem kérhet tevékenységigazoló lapot a közúti ellenőr, hiszen a visszamenőleges 28 nap ekkor már a hatálybalépés utáni időre esik. Felhívjuk azonban figyelmet, hogy telephelyi ellenőrzéseknél az ilyen dokumentumok bemutatása 1 évre visszamenőleg továbbra is kötelezettség.
A tevékenységigazoló lap eltörlése utáni időszakra vonatkozó tanácsok:
A) analóg (korongos) menetírók:
A módosítás nem azt jelenti, hogy semmilyen kötelezettség nincs a továbbiakban! A gépkocsivezető továbbra is köteles azokról az időtartamokról nyilatkozni, melyeket a fülkén kívül tölt; azaz nincs korongja a készülékben. A változás lényege, hogy kizárólag a gépkocsivezető, és kizárólag tachográf-korongon (hátsó oldalon) teheti meg ezt a nyilatkozatot, és ez kötelező is neki. A korong kitöltéséhez itt található segédlet.
B) digitális menetírók:
Az alapelv a fentiekhez hasonló. Azokra az időszakokra, amikor a gépkocsivezető kártyája nincs a készülékben, nyilatkozatot kell tennie. A nyilatkozat azonban nem lehet papír alapú, hanem a készüléken kézi adatbevitellel kell teljesíteni. Erre a gépkocsivezetőnek csak egy alkalma van, az pedig az az időpont, amikor a kártyáját a készülékbe berakja. Ha ezt elmulasztja vagy eltéveszti, ez már nem pótolható a későbbiekben.
A digitális tachográfok kötelező bevezetése (2006. május 1.) óta eltelt bő egy évtized lényeges módosításokat hozott a készülékgyártók modelljeit illetően. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a járműflotta tagjainál korábbi verziójú és korszerűbb tachográfok egyaránt megtalálhatók. A különböző készülékek kézi adatbeviteli menürendszere gyártmányonként eltérhet egymástól. A munkaadónak minden esetben célszerű meggyőződnie arról, hogy gépkocsivezetői elsajátították a digitális tachográfok kézi adatbevitelével kapcsolatos ismereteket. Az MKFE digitális menetíró kézi adatbeviteli segédlete itt található.
Segítségképpen az eltérő elvrendszer leírása a modern és az első generációs készülékek között:
Az első generációs (régi) digitális tachográfok szoftvereit nem úgy tervezték, hogy a járművezető a kártya nélküli időszakokat kötelezően feltüntethesse. Ezek a készülékek általában a kártya kivételi napjának (készüléktípustól függően a kivétel időpontja + 24 óra) és a behelyezés napjának (készüléktípustól függően a behelyezés időpontja – 24 óra) pihenőidő- (vagy egyéb más tevékenység) nyilvántartására, rögzítésére alkalmasak. A kettő közti időszakok ezeknél a típusoknál minden esetben ismeretlen időszakként („?” szimbólum a nyomaton) rögzülnek. Ez azonban nem befolyásolja azt, hogy a kézi adatbevitel megtörtént-e. Az új típusú készülékeken azonban néhány gombnyomással teljesíthető a kézi adatbevitel a kártya behelyezésekor.
A kézi adatbevitel elmulasztásának jogkövetkezményei:
A tevékenységigazoló lap megszűnése utáni időszakban semmilyen adat, nyilatkozat vagy okmány nem áll rendelkezésre egy közúti ellenőrzéskor. Rendkívül fontos tehát a kézi adatbevitel teljesítése. Ennek elmulasztása vagy hibás teljesítése a járművezetőre nézve 200 ezer forintos bírsággal járhat a 156/2009-es kormányrendelet 4-es melléklete alapján!
BÁR NEM KELL, DE SZABAD-E TOVÁBBRA IS TÖLTENI TEVÉKENYSÉGIGAZOLÓ LAPOT?
Igen. Noha a tevékenységigazoló lap kiállítási kötelezettsége 2015-ben megszűnt, és már az ellenőrző hatóságok sem kérhetik, mégis számos munkaadó és gépkocsivezető szívesen folytatja a régi gyakorlatot, és tölti a dokumentumot. A tevékenységigazoló lap használata tehát nem kötelező, de lehetséges. Az űrlap az unió minden nyelvén elérhető:
