2026. január 1-én az útdíjtörvényben rögzített inflációkövető, azaz 4,3 százalékos infrastruktúradíj emeléssel, és változatlan külsőköltség díjjal indulhatnak el a magyar nehézgépjárművek az MKFE, hét szakmai szervezet és az Építési és Közlekedési Minisztérium között december 19-én megszületett megállapodásnak köszönhetően. A fuvarozók számára további, kiemelten fontos ügyekben is pozitív változást hozó dokumentum aláírásakor ugyanakkor az MKFE és a társegyesületek arról állapodtak meg az ÉKM vezetőivel, hogy januárban folytatják az egyeztetéseket az alágazatot támogató döntések előkészítése és gyors megvalósítása érdekében.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk», az Építési és Közlekedési Minisztériummal (ÉKM) november végén megkezdett, elsősorban az útdíjemelés ügyében zajló tárgyalások eredményeként – amelyhez nagyban hozzájárult a logisztikai ágazat szereplői által Orbán Viktornak megküldött közös levelünk» is –, sikerült elérni, hogy az ÉKM visszavonja a január 1-ére tervezett 54 százalékos főútvonali infrastruktúradíj emelési szándékát, és azt – alacsonyabb mértékkel – későbbre ütemezze. A jelenleg ismert tervek szerint tehát március 1-ig nincs a jogszabályi keretektől eltérő díjszint, ezzel sikerült megakadályozni azt, hogy a korábban letárgyalt fuvarfeladatokat jelentős, és nagy valószínűséggel átháríthatatlan többletköltséggel kelljen végeznie a vállalkozásoknak.
A megállapodásnak köszönhetően 54-ről összességében 35 százalékra sikerült csökkenteni a főúti infrastruktúra díj emelés mértékét: a januári 4,3 után egyelőre további 29,4 százalékos emeléssel kell számolni, amiről már most tájékoztatnia kell a vállalkozásoknak a megbízóikat, üzleti partnereiket. Az MKFE a tárgyalások során erre felhívta a partnerei – a Magyar Szállítmányozók Szövetsége és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége – figyelmét is, és ígéretet kaptunk arra, hogy a fuvardíjemelés indokoltságáról, a háttérben álló útdíjemelés mértékéről a zökkenőmentes átháríthatóság érdekében tájékoztatni fogják tagjaikat, partnereiket.
Az útdíjemelés kérdését ugyanakkor – az elért eredmény ellenére – nem tekinti lezártnak az MKFE. A Tanácsok és az Elnökség egybehangzó álláspontja az, hogy a tervezett további 29,4 százalékos emelés indokoltságát meg kell vizsgáltatni a szaktárcával. Egyesületünk álláspontja szerint a kötelező tranzitfolyosók kijelölésével eleve jelentősen csökken a főutak – és így a lakott területek – forgalomterhelése, de a hazai főúthálózat minősége is számos helyen kritikus, ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a rossz minőségű utakra autópályadíj közeli tarifát állapítsanak meg. A januárban folytatódó tárgyalások egyik legfontosabb eleme tehát az, hogy a tranzitszabályok hatásait elemezve megállapodásra törekedjünk a szaktárcával a márciusi útdíjemelés teljes visszavonásáról.
Minden magyar fuvarozónak húsbavágó kérdés, ezért kiemelten fontos, hogy a megállapodás részeként elértük: a 2026. január 1-én életbe lépő tranzitút szabályok kizárólag azokra a járművekre érvényesek, amelyeknek nincs magyarországi célja (le- vagy felrakóhelye, telephelye). Ezt erősítik a KRESZ és a további kapcsolódó rendeletek kihirdetés előtt lévő módosítása, ami mások mellett rögzíti, hogy a fel- vagy lerakóhely szerinti vármegyén belüli közlekedésnél megszűnnek a mellékutak használatának jelenlegi korlátozásai (elengedhetetlen mértékben lehet igénybe venni, illetve egyszer keresztezhet a jármű fizető utat), és a módosítások életbe lépésével szabadon közlekedhetnek a nehézgépjárművek.
Noha nem kapcsolódik közvetlenül a tranzitút szabályokhoz, az MKFE álláspontja szerint azzal szorosan összefügg a szeptember óta egyre több helyre kihelyezett össztömegkorlátozások kérdése. Az Árufuvarozási Tanács nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a váratlanul kihelyezett súlykorlátozások beszűkítik a közlekedési folyosókat, a kényszerkerülők irreálisan magas költséget generálhatnak». Egyesületünk ezért a korlátozások felülvizsgálatára kérte a tárcát - ehhez a tagvállalkozások együttműködését is kérve» –, és bár a kormányzati nyilatkozatokból egyértelműen érzékelhető, hogy a kérdés erősen politikai színezetet kapott, a december 19-i megállapodás részeként mégis elértük, hogy újabb táblák kihelyezésére 2026. március 31-ig nem kerülhet sor. Azt is rögzítettük, hogy a továbbiakban negyedévente, az érdekképviseletekkel egyeztetve történik meg az esetleges további intézkedések bevezetése, és arra is ígéretet kaptunk, hogy a tranzitút szabályok miatt csökkenő átmenő forgalomnak köszönhetően akár a kihelyezett táblák visszavétele is megtörténhet. A tárgyalások előkészítéséhez olyan szakmai anyagokat készít az MKFE, amelyek konkrét magyarországi példákon keresztül mutatják be az átgondolatlan táblakihelyezések káros gazdasági hatásait – nem csak a plusz útdíjra és üzemanyagra fókuszálva, hanem a többletfutásból következő minden további költségre (abroncskopás, szervizciklus rövidülés), és az időfaktorra is. Utóbbi a gépkocsivezetők vezetési idejének korlátozottsága miatt a hatékonyság romlásához, a fajlagos kilométerköltség növekedéséhez vezet. Az MKFE a szeptemberben elindított táblakihelyezések során többször felhívta a szaktárca figyelmét» arra, hogy az intézkedésekkel egyszerre sújtják a vállalkozásokat, s végső soron a megbízókat és fogyasztókat is, hiszen a többletköltséget a szakma kénytelen áthárítani.
Az elmúlt hetek tárgyalásainak további sarkalatos pontja volt a NÚSZ weboldalán elérhető útdíjkalkulátor újraindítása». Az egyeztetések során egyértelművé tette az MKFE, hogy az útdíjemelés szándékát elutasítja», annak bevezetése ellen tiltakozik, különösen úgy, hogy a tárca nem biztosítja a lehetőségét annak», hogy a rendkívül bonyolult útdíjszámítást hivatalos kalkulátor támogassa. A tárgyalások során egyértelművé tettük, hogy a kalkulátor elindítása sem jogosítja fel a szaktárcát a díjemelés bevezetésére, hiszen a vállalkozásoknak és a megbízóknak is időt kell biztosítani arra, hogy – amennyiben nincsenek útdíjklauzulák a szerződéseikben – a megváltozott feltételek szerint újratárgyalják a megállapodásaikat. A kalkulátor a tervezett 2026. júliusi céldátum helyett az érdekképviseletek nyomására azonnali hatállyal, 2025. december 19-én elindult». Jelenleg az idei és a jövő évi tarifákkal egyaránt működik az alkalmazás, amely – szintén az érdekképviseletek kérésére – naprakész úthálózati adatokkal (pl. súlykorlátozások) működik, és – az Személyszállítási Tanács többszöri problémafelvetésére is tekintettel – már az autóbuszok számára nyitott utakat is kezeli az útvonal tervezésekor. Az MKFE külön felhívta a figyelmet a megállapodás aláírásakor arra, hogy azoknak az ügyeknek a soron kívüli lezárását is várja az ÉKM-től, amelyekről hónapokkal korábban befejeződtek az egyeztetések. Az autóbuszok Tempo100 igazolásának kiadásáról, a Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítvány kiadásának egyszerűsítéséről folytatott konzultációkon» a Személyszállítási Tanács és az Elnökség autóbuszosokat képviselő tagja is részt vett, a jogszabálymódosítást előkészítő munka szeptemberben lezárult, az ÉKM most vállalta a jogszabályok gyorsított ütemben történő elfogadását, kihirdetését.
S végül, de az előbbieknél nem kevésbé súlyos kérdésben is komoly előrelépés történt az ÉKM és az MKFE tárgyalásainak köszönhetően: az útdíjbírságok elkerülését támogató bírságriasztás szolgáltatást a NÚSZ csaknem 2 éve, a külsőköltségdíj és az 5 tengelyes járműkategória bevezetésével egy időben állította le. Az elmúlt időszakban ez drasztikus következményekkel járó bírságfelhalmozásokat is okozott, az Egyesület szakmai tanácsai és elnöksége azonnali beavatkozásra» szólította fel az ÉKM-t és a NÚSZ-t, és bár ennek köszönhetően időszakosan elindult a szolgáltatás, majd idén már folyamatos, de csak 24 órás riasztási csomagok küldésével» működött a rendszer. A klasszikus, szinte valós idejű jelzésekkel operáló szolgáltatás biztosítására csak a december 19-én aláírt megállapodás keretein belül tett vállalást a NÚSZ. A funkció – legfeljebb 180 percen belüli jelzéssel – már működik, és révbe ért az a hónapok óta szorgalmazott javaslatunk is, hogy a téves tengelyállításokból fakadó bírságok – a riasztás érkezésétől számított 60 percen belül – az útdíjkülönbözet megfizetésével elkerülhetők legyenek. Ez a lehetőség jogszabálymódosítást és informatikai fejlesztést is igényel, ezért a beélesítésére 2026. május 1-ig kell várni, de az MKFE a további tárgyalások során figyelemmel fogja kísérni a megvalósítás folyamatát.
Ahogyan az a fenti ügyekből látszik, az elmúlt időszakban, és a mögöttünk álló rendkívül intenzív napokban is olyan ügyek voltak és vannak napirenden az MKFE és a különböző kormányzati szereplők közötti tárgyalásokon, amelyek jelentős részben megjelentek a tegnap lezajlott fuvarozói demonstráció követelései között is. Az MKFE testületei továbbra is egyetértenek az ott megfogalmazott kérésekkel, a tárgyalásaink előkészítése és az ehhez szükséges szakmai anyagok összeállítása során ezekre a célokra is fókuszál a munkaszervezet a Tanácsok és az Elnökség koordinálása mellett, annak érdekében, hogy az egyeztetések során a legjobb tudásunk szerint képviseljük a tagjaink, s végső soron a teljes alágazat érdekeit. Nincs lehetőség hátradőlni, mert bár az útdíj ügyében időt nyertünk, a kormány egyes döntései a szakma minden szereplőjét egyformán sújtják, ugyanakkor az eredményekből mindenki azonos módon profitálhat. A december 19-én aláírt megállapodással az MKFE nem lezártnak tekinti az abban felsorolt ügyeket, de tény, hogy a december 2-i kiindulóponthoz képest – 54 százalékos főútvonali infrastruktúradíj emelés január 1-től, elérhetetlen útdíjkalkulátor mellett – a szaktárcával folytatott tárgyalássorozat végén komoly eredményt tudtunk felmutatni az alágazat minden szereplője számára. Ehhez szükséges volt az MKFE egységére, a megalapozott szakmai érvekre, a tárgyalásokon mutatott határozottságra, de a kompromisszumkészségre is. A korábbi tapasztalatok is mindig igazolták, hogy érdemi eredményekre – vagy ahogyan az most történt, egy negatív hatású, váratlanul bejelentett intézkedés elhalasztására, és ezzel a további tárgyalások lehetőségének megteremtésére – így van lehetősége az MKFE-nek. Ehhez elengedhetetlen a tagvállalkozásaink támogatása, és a társegyesületekkel történő összefogás.
Az MKFE januárban folytatja minden új és korábban megkezdett ügyben a tárgyalásokat. A megállapodásban ugyanis olyan nyitott kérdések is helyet kaptak, amelyek csak a közeljövőben valósulnak meg, vagy új elemekkel bővülnek. Ilyen mások mellett a fuvarozói adminisztratív terhek csökkentését megcélzó KESZ (Közúti Engedélyezési Szakrendszer)» elindítása, amelynek megvalósítását az MKFE évek óta sürgeti, és része a 1033/2024. (II.22) Kormányhatározatnak» is. A szaktárca most a megállapodásban rögzítve vállalta, hogy a fejlesztés 2026. első negyedévében megkezdődik. A rendszer indításával több, jelenleg csak személyesen és korlátozott helyszínen intézhető ügytípus kerül át az online térbe, gyorsítva és egyszerűsítve a vállalkozások adminisztrációs kötelezettségeinek teljesíthetőségét.
Az MKFE Tanácsai és Elnöksége által folyamatosan napirenden tartott ügy a fuvarozók, a hazai fuvarpiac és árualap védelme, s bár a KKEF ellenőri csoportjának erősítése, állománynövelése és eszközpark korszerűsítése 2024-ben részben megvalósult», az MKFE fontosnak tartotta a mostani tárgyalásokon is leszögezni, hogy a vállalkozások működését segítő intézkedések, könnyítések mellett a fuvarpiac szorosabb felügyelete is elengedhetetlen. Az ÉKM a megállapodással is megerősítette, hogy elkötelezett a megkezdett intézkedések folytatására. Az MKFE kérésére a következő évben az ellenőrzéseket kiterjesztik a nagyrészt külföldi járművekkel szemben indított eljárásokon túl a hazai fel- és lerakóhelyekre is. Meggyőztük a szaktárcát arról, hogy a járműveket indító és fogadó piaci szereplőknek is felelőssége – és mulasztás esetén ez szankcionálható –, hogy kizárólag a szabályosan tevékenykedő fuvarozókkal működjenek együtt, különös tekintettel az engedélyköteles unión kívüli szállításokra.
„Az MKFE kemény tárgyalásokon van túl – mondta az aláírást követően Barna Zsolt, az MKFE elnöke. – Az elmúlt hetekben nemcsak a tárgyalóasztal mellett, hanem a médiában» is folyamatosan hangot adtunk a kormányzat döntéseivel szembeni elégedetlenségünknek. Szakmai érvekkel, a döntések alágazatra gyakorolt negatív hatásainak bemutatásával igyekeztünk elérni, hogy a szaktárcát elindítsa az egyeztetéseket. A miniszterelnöknek megküldött közös levél jó döntésnek bizonyult, ennek köszönhetően nemcsak felgyorsultak a tárgyalások, hanem jelentősen elmozdultak a korábban merev kormányzati álláspontok. Az érdekképviseletek joggal bízhatnak abban, hogy ez a megállapodás nem a lezárása, hanem a kezdete egy hatékonyabb, párbeszéden, de minden fel részéről kompromisszumkészségen is alapuló együttműködésnek, amelynek célja a magyar közúti áru- és személyszállító vállalkozások erősítése, versenyképességük javítása.”
A december 19-én aláírt együttműködési megállapodás ITT» olvasható teljes terjedelmében.
MKFE Kommunikáció
