A fuvarozókat sújtó bírságok ügyében egyesületünk levélben fordult az ÉKM helyettes államtitkárához, dr. Kerékgyártó Jánoshoz. Az utóbbi években ugyanis folyamatosan tapasztalható a bírságok növekedése, amely példa nélküli az Európai Unióban. A bírságtételek jelentős része aránytalanul magas: egyes esetekben akár az egymillió forintot is elérheti, emiatt pedig nem csak elrettentő szankcióként szolgál, hanem a vállalkozások fennmaradását is veszélyezteti.
Sokszor egy adminisztrációs hiba vagy mulasztás is elegendő ahhoz, hogy a fuvarozónak jelentős bírságai keletkezzenek. Példaként említhető a bánrévei súlymérőállomás kiterelő jelzése miatt kirótt több mint 1 milliós forintos bírság (erről szóló cikkünket itt olvashatja »).
Bizonyos speciális kérdéskörökben, például az útdíj tekintetében a nem megfelelő tengelyszám-beállítás esetén a bírságriasztás hiánya és általában a bírsághatározatok kései kiküldése miatt jelentős, akár 10 milliós forintot meghaladó mértékű bírságok tudnak felhalmozódni egy-egy vállalkozással szemben még abban az esetben is, ha nem szándékos, rendszeres szabálysértésről van szó. (az erről szóló kezdeményezéseinket itt olvashatják »).
A megnövekedett bírságok kérdése a Logisztikai Ágazati Koordinációs Munkacsoport (LÁKOM) ülésén is felmerült, és nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az MKFE és a NiT Hungary tapasztalatai alapján az egyre súlyosabb sofőrhiány oka részben a bírságok jelentette teher, ami egyes szabálysértéseknél részben vagy egészében a gépjárművezetőt terheli. A bírságösszegek általános korrekcióján túl kezdeményeztük a szaktárcánál, hogy a frissen volán mögé ülő, pályakezdő (azaz 5 éven belül megszerzett GKI-alapképzéssel rendelkező) gépjárművezetők esetében a bírságok összegét a felére csökkentsék, emellett az olyan esetekben, amikor adminisztrációs figyelmetlenségről van szó, rugalmasabb legyen a hatóság. Dr. Kerékgyártó János helyettes államtitkár korábbi válaszlevele szerint a szaktárca az őszi jogalkotási időszakban megvizsgálhatónak tartja a pályakezdő járművezetők alacsonyabb bírságtételeit.
Emiatt szeretnénk általánosan visszavezetni a méltányosság és arányosság intézményét, hogy a hatóságnak legyen korlátozott mérlegelési jogköre, ha nem súlyos és rendszeres szabálysértésekről van szó, valamint hiányzó dokumentumok (GKI, ADR) esetén ezek utólagos bemutatását is szeretnénk, ha elfogadhatóvá tennék. Maguknak a bírságtételeknek a csökkentését is szorgalmazzuk, valamint szeretnénk a fel- és lerakóhelyek ellenőrzési kötelezettségi körének kiterjesztését, és ezek elmulasztásához is megfelelő szankciókat rendelnénk, hogy a fuvarozók és a rakodóhelyek felelősségi köre egyensúlyban legyen.
Ezen intézkedések garantálnák, hogy a gépjárművetői pályával szemben ne hasson visszatartó erőként a magas bírságtételek kérdése, valamint, hogy a hazai fuvarozói szektor versenyképesebbé váljon. Meglátásunk szerint a rugalmasabb hatósági hozzáállás és az arányosság és méltányosság intézménye ugyancsak a fuvarozó vállalkozások edukációját és a jogkövető magatartás ösztönzését szolgálná.
Kapcsolódó cikkeink:
Bírságrendeleti változások 2024. augusztus 16-tól (2024. augusztus) »
Elutasítjuk a bírságrendelet újabb módosítását (2024. augusztus) »
Változik a bírságrendelet (2023. február) »
