Ismét brutálisan, az infláció többszörösével drágul a hazai használatarányos útdíj – derül ki a november 30-án kihirdetett jogszabálymódosításból. A gyorsforgalmi utak estében „csak” az infláció mértékével, 4,3%-kal, de a főútvonalakon ennek többszörösével, 54,3%-kal emelkedik az infrastruktúradíj 2026-ban Magyarországon. A főútvonalakon alkalmazásra kerülő extrém díjemelés mellett, mintegy 60 új helyszínen súlykorlátozó táblával is igyekeznek a kamionokat a gyorsforgalmi utakra terelni, még akkor is, ha megnő a szállítási távolság, az üresen futás és a fuvarban töltött idő. A nagyobb szállítási távolságok kontraproduktívak környezet- és úthálózatvédelmi szempontból is, a 15%-os teljes fuvardíj-emelkedés pedig már akkora tétel, hogy annak érzékelhető hatása lehet a hazai inflációra – derül ki a DigiLog Consulting független iparági elemző cég által közzétett szakértői elemzésből.
Az emelés a több ezer belföldi fuvarozót érinti a legsúlyosabban
Az úthasználati szokásokat és a költségarányokat is figyelembevéve a belföldi fuvarozóknak legalább 4,4-9,6%-os díjemelést kell majd végrehajtaniuk, hogy kompenzálni tudják az útdíj növekedését. (Egy nemzetközi fuvarozó vagy egy tranzitáló fuvarozó esetében ez mindössze 0,4-1,1%-os díjemelést jelent). Ha figyelembe vesszük a többi várható költségemelkedést (gépjárművezetői bérek, lízingköltség, jövedéki adó emelés stb.) akkor könnyen 15%-ot is elérheti a jövő évben szükséges díjemelés mértéke a belföldi fuvarozásban.
További nehezítések...
A főútvonalakon alkalmazásra kerülő extrém díjemelés mellett, mintegy 60 új helyszínen súlykorlátozó táblával is igyekeznek a kamionokat a gyorsforgalmi utakra terelni, még akkor is, ha megnő a szállítási távolság, az üresen futás és a fuvarban töltött idő. Az elképzelés biztos sikere érdekében ősztől a közúti bírságok is jelentősen megemelkedtek, így komoly harapófogóba kerületek a belföldi fuvarozóink.
A várható következmények
Amíg a díjemelést nem érik el a fuvarozók, addig jelentősen felgyorsulhat a piaci szereplők számának csökkenése, ami 2021 óta tart (4 év alatt közel 1400 hazai fuvarozó vállalkozás tűnt el). A forgalmi terelések javíthatják ugyan egy-egy vidéki kisváros forgalmi viszonyait, de jelentősen nőhetnek a torlódások egyes túlterhelt gyorsforgalmi utakon, mint pl. az M1-esen. Nőhet a fuvarozók felesleges kilométerfutása a kerülők miatt és csökkenhet a termelékenységük a lassabb haladás következtében. A gyorsforgalmi utakra zúduló kamionok fogadására nincs elegendő parkoló, így komoly torlódásokra lehet számítani a pihenőhelyeken, amely zavarhatja a személygépkocsik forgalmát is.
A nagyobb szállítási távolságok kontraproduktívak környezet- és úthálózatvédelmi szempontból is, a 15%-os teljes fuvardíj-emelkedés pedig már akkora tétel, hogy annak érzékelhető hatása lehet a hazai inflációra, különös tekintettel a kiskereskedelmi forgalomra, vagyis a lakossági fogyasztói árakra. A növekedő fuvarozói költségeket végső soron a felhasználók, a vevők fizetik majd meg a megvásárolt termékek árában – áll a DigiLog Consulting független iparági elemző cég által közzétett szakértői elemzésben.
Az MKFE véleménye:
Az MKFE felhívja a figyelmet, hogy a megemelkedett költségeket – amely a főútvonali tarifanövekedés miatt a 30-80 százalékot is elérheti – a fuvarozóknak azonnal tovább kell hárítania a megbízókra. Mivel a főútvonalak extrém, 54 százalékos mértékű útdíjemelését a kormány váratlanul, előzetes egyeztetések nélkül hirdette ki és vezetné be 2026. január 1-től, az gazdaság szereplőinek - a fuvarozóknak, az árukibocsátóknak és kereskedelmi szektornak – nem állt módjában megállapodni a megváltozott költségeikről.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy október végén elérhetetlenné vált a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. weboldalán az útdíjkalkulátor, amely az egyetlen eszköz arra, hogy a fuvarozók objektív adatokkal támaszthassák alá jogos költségeiket a megbízók felé. Ameddig a kalkulátor nem működik, az útdíjemelés áthárítása szinte lehetetlen, ezért az MKFE az intézkedés elhalasztását kéri a Kormánytól, és annak beélesítést az útvonaltervező indítását követően, legalább 90 napos türelmi idő után tartja gazdaságilag kezelhetőnek és elfogadhatónak.
Amennyiben ez nem történik meg, januártól – a veszteséges működés elkerülése érdekében – tömeges járműleállításokra kell számítani, amely súlyos zavarokat okozhat az ellátási láncok működésében mind a lakosság, mind a termelőüzemek kiszolgálása tekintetében.
Forrás: DigiLog Consulting
