 |
Érdemes ismét terítékre venni a hulladékszállítást. Sok fuvarozó érdeklődött ugyanis a közelmúltban arról: mi a teendő, ha hulladékok fuvarozásával szeretne foglalkozni? Nem csoda, hogy többen visszarettennek, miután az ehhez szükséges jogszabályokról tájékozódnak: az EU tagállamai — köztük hazánk — ugyanis meglehetősen szigorú szabályozással él a hulladékok tárolása, feldolgozása és szállítása terén.
|
GÁT A NEMZETKÖZI HULLADÉK-BIZNISZ ELŐTT — A jogalkotás és a hatósági ellenőrzés az évtized derekán kirobbant magyar-német szemétháború után lett még szigorúbb. Mint talán sokan emlékeznek rá: 2006-ban hamis papírokkal hozták hazánkba Németországból azt a 4.700 tonnányi szemetet, melynek csak felét sikerült visszaküldenünk a feladónak.
|
KÖRNYEZETÜNK VÉDELMÉBEN — Az EU tagjaként hazánkra is vonatkozik a környezetvédelem jegyében 1989-ben fogant Bázeli Egyezmény. A hulladékanyagok egyértelmű kategorizálása végett az unió zöld (green), sárga (amber), és vörös (red) listás, valamint be nem sorolható hulladék-típusokat állapít meg. E cikkben korántsem lehetne teljesen körbejárni a hulladékok szállításával és fuvarozásával kapcsolatos összes jogszabályt, anyagféleséget, űrlapot és hatóságot, ám ez az összeállítás hasznos segédlet lehet annak, aki kiindulópontot, kapaszkodót szeretne keresni a hulladékok fuvarozásához, mint pl. a papír.
|
 |
MIÉRT ÉPP A PAPÍRRÓL SZÓLUNK MOST? — Egyesületünktől leginkább olyan fuvarozók tudakozónak, akik — a hulladékok körét tekintve — a papír fuvarozásába szeretnének belevágni. A hulladékpapír is és az újrahasznosításra szánt papír is hulladék, mivel feldolgozáson esik át. Az ilyen fajta fuvarozást végzőknek legfontosabb átnézendő dokumentum a 2000. évi XLIII. törvény, a 164/2003-as kormányrendelet, továbbá a 180/2007-es kormányrendelet; ez utóbbi az országhatárt átlépő szállításokról. A hulladékpapírt fuvarozóknak szintén engedély-kérelmi, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeik vannak.
 |
MINDENT A HULLADÉKOK SZÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS FUVAROZÁSÁRÓL — Egyesületünk ügyvéd asszonya, dr. Somló Judit mindenre kiterjedő és hasznos áttekintést készített, melyet az AutóKözlekedés c. szakmai folyóiratunk olvasói a 2011/VI. (júniusi) számában láthattak. Érdemes felidéznünk az összeállítást alább!
|
AMIT A HULLADÉKSZÁLLÍTÁSRÓL TUDNI KELL — Évente több mint 2 milliárd tonna hulladék keletkezik az Európai Unióban, és ez a mennyiség évről évre növekszik. Tudatos fogyasztóként mindnyájunk kötelezettsége, hogy a lehető legkevesebb szemetet „termeljük”, de a fuvarozókra, akik esetenként hulladékszállításra kapnak megbízást, ezen túlmenően is számos kötelezettség hárul, amelyek teljesítése a jogalkotók szándéka szerint a lehető legalacsonyabb környezeti terhelést, az illegális tevékenység visszaszorítását célozza.
Az Európai Unió 98/2008/EK irányelve lefektette a hulladékokra vonatkozóan azokat az alapelveket, amelyek mentén a tagállamoknak saját szabályaikat meg kell alkotniuk. A hulladék kezelése során a következő sorrendet kell betartatni: a hulladék keletkezésének megelőzése, lehetőleg többszöri felhasználása, újrahasznosítása, más célú — főként energiatermelésre való — felhasználása, végül lerakása. A hulladékkezelési folyamatban a tagállamoknak együtt kell működniük, biztosítani kell a teljes folyamat átláthatóságát, a veszélyes hulladékoknak az emberi környezetre és egészségre nem ártalmas módon való megsemmisítését, speciális engedélyezési rendszerrel kell a hulladékkezelés szabályszerűségét, ellenőrizhetőségét és jogszerűségét biztosítani, nemzetközi intézkedési tervek és programok kidolgozásával kell a keletkező hulladék mennyiségének csökkentéséhez hozzájárulni. A Magyarországon is kötelező 1013/2006/EK rendelet szabályozza az országhatárokon túl irányuló hulladékszállítást, ennek ismerete minden fuvarozó számára fontos, aki hulladékszállítással kíván foglalkozni. A rendelet fő célkitűzése a környezet védelme érdekében a hulladékszállítások ellenőrzésének erősítése, egyszerűsítése, a jogellenes hulladékszállítások megakadályozása, egyidejűleg beillesztette az uniós jogrendbe a Bázeli Egyezményt és az OECD vonatkozó szabályait. A hulladékgazdálkodás témakörét legrészletesebben a 2000. évi XLIII. törvény szabályozza, amelyet számos kormányrendelet és miniszteri rendelet egészít ki.
Ezek többek között a hulladékokkal kapcsolatos önkormányzati feladatokkal, a hulladéklerakással, ártalmatlanítással, szemétgyűjtéssel, biogáztermeléssel, hulladékbegyűjtéssel kapcsolatban tartalmaznak előírásokat. A fuvarozókat leginkább az EU fent hivatkozott rendelete és a 180/2007 (VII.3.) Korm. rendelet „Az országhatárt átlépő hulladékszállításról” érinti. Ezek a jogszabályok részletezik a hulladék EU-t érintő nemzetközi szállítása során követendő eljárást, bejelentési kötelezettségeket, engedélykérelmeket, okmányokat stb. Mielőtt nemzetközi hulladékszállításra fogadna el fuvarmegbízást, a vállalkozásnak meg kell szereznie a belföldi hulladékszállítási engedélyt, amelyet a vállalkozás székhelye alapján területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ad ki. Még a sokat próbált vállalkozó számára sem egyszerű ez az eljárás, amelynek részleteit az adott területen illetékes felügyelőség honlapjáról célszerű letölteni, mivel felügyelőségenként lehetnek eltérések. Általános követelmény a cégkivonat és a telephely engedély becsatolása, a megfelelő tevékenységi kör (TEAOR 49.41, 52.10,) feltüntetése a társaság alapító okiratában, az igazgatási szolgáltatási díj befizetése, amely veszélyes hulladékok esetén 144.000 Ft, nem veszélyes hulladékokra 96.000 Ft, ha mindkettőre kér engedélyt, akkor ezek összeadódnak és amennyiben ANTSZ engedélyre is szükség van, annak díja tovább növeli a költségeket. Táblázatos formában kell bejelenteni a szállítani kívánt hulladékfajta részletes felsorolását a 16/2001 (VII.18.) KÖM rendelet alapján. (A cikk a kép után folytatódik.)
Ki hinné...? Ez a budapesti telek tíz méterre esik a Róbert Károly körúttól
Ha veszélyes hulladékot kíván szállítani, akkor a bejelentésnek tartalmaznia kell annak ADR szerinti besorolását, UN szám és osztály feltüntetésével, a csomagolási csoport megjelölésével. Információt kell adni — fajtánként — a tervezett éves szállítási mennyiségekről, tonnában. Részletes leírással kell szolgálni a szállítási tevékenységről, beleértve az előkészítés, rakodás, járműtisztítás, mérlegelés tervezett módját. Adatokat kell adni a járművekről, a telephelyről, a hulladékbirtokosokkal kötött szállítási szerződésekről, benyújtva a szándéknyilatkozatokat, szerződéseket. Nem rövid a benyújtandó dokumentumok listája sem, az eddig említetteken túlmenően a járművek hitelesített forgalmi engedélyei, a gépkocsivezetők oktatását igazoló iratok, a belföldi árufuvarozói engedély, környezetvédelmi biztosítás kötvénye stb. További iratokra van szükség, ha veszélyes hulladékot kíván szállítani. A kérelmet 4 példányban kell benyújtani, papír alapon, bekötve, hozzácsatolva valamennyi példányhoz a mellékelendő dokumentumokat, de CD-n vagy floppy-n is be kell nyújtani mindezeket. Ha sikeresen vette ezt az akadályt, és megszerezte a vállalkozás a belföldi hulladékszállítási engedélyt, akkor fogadhat el fuvarmegbízást nemzetközi hulladékszállításra. Érdemes tanulmányoznia a www.orszagoszoldhatosag.gov.hu honlapon található jogszabálygyűjteményt, ahol olvasható teljes terjedelmében az EU 1013/2006/EK rendelete, továbbá ezen rendelet magyar szövegében található fordítási hibák jegyzéke, valamint az 1418/2007/EK rendelet a zöldlistás hulladékok nem OECD országokba való szállításáról, és a 669/2008/EK rendelet a hulladékszállításhoz kapcsolódó bejelentőlap és a kísérő dokumentum kitöltésére vonatkozó utasításokról.
A nemzetközi hulladékszállításban az uniós jogszabály két fontos kategóriát különböztet meg: ezek az ún. „sárga listás” és a „zöld listás” hulladékok. A fent említett jogszabályok tartalmazzák a teljes és pontos felsorolását ezeknek az anyagoknak, általánosságban annyit kell megjegyeznünk, hogy zöld listásak a nem veszélyes és nem kevert hulladékok, sárga listásak a veszélyes és a kevert hulladékok. Ez utóbbiak szállítása mindig engedélyköteles és kísérő dokumentummal adható át nemzetközi fuvarozásra. Bár az engedély beszerzése és a dokumentumok kitöltése a bejelentő/szállítást szervező kötelezettsége, és ő felelős a megadott adatok helytállóságáért is, a fuvarozó csak a bejelentő/szállítást szervező által megfelelően kitöltött és aláírt kísérődokumentummal veheti át fuvarozásra azt a hulladékszállítmányt, amely a sárga listás felsorolásban szerepel. Az ún. zöld listás hulladékok sem szállíthatók azonban megfelelően kitöltött és aláírt kísérő űrlap nélkül. Engedélyköteles szállítmányok esetén a kísérő dokumentum 8. rovatát, zöld listás hulladékok esetén a kísérő űrlap 5. rovatát a fuvarozónak kell a szállítmány átvételekor kitöltenie és aláírnia. A 180/2007 (VII.3.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák a bejelentőlap, a kísérődokumentum és a zöld listás hulladékok kísérő űrlapjának mintáját, valamint azoknak a vámhivataloknak a felsorolását, ahol a hulladékszállítmányok átléphetik az EU határát. Időleges korlátozás vonatkozik néhány EU-tagállamba történő zöld listás hulladékszállításra. A megadott időpontig ezek a szállítmányok is engedélykötelesek (Lengyelországba 2012. december 31-ig, Bulgáriába 2014. december 30-ig, Romániába 2015. december 31-ig.).
Amennyiben a hulladékszállítás nem az EU-n belül történik, további jogszabályokhoz kell igazodni, nevezetesen a már fent említett 1418/2007/EK rendeleten túlmenően a Bizottság 740/2008/EK rendelete, 967/2009/EK rendelete és 837/2010/EU rendelete vonatkozik erre a szállításra. Végül, de nem utolsósorban arra a fontos különbségre kell rámutatnunk, hogy egy adott anyag, amelyet el kell szállítani, hulladéknak minősül-e, vagy sem. Fontos kérdés ez a fuvarozók részére, hiszen téves megítélés esetén számolniuk kell a szabálytalan hulladékkezelés miatt több százezer forintos bírsággal. A 2000. évi XLIII. törvény fogalom meghatározása szerint hulladék mindaz, a rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt tárgy és anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. Mit jelent ez konkrétan: pl. bútorok csomagolásához használatos kartonok — ha papírmalomba, égetőbe vagy szeméttelepre szállítják, akkor hulladék, ha a bútorgyárba szállítják bútorok csomagolásához, akkor nem hulladék. Lejárt szavatosságú, de még fogyasztható élelmiszer — ha szeméttelepre vagy égetőbe szállítják, akkor hulladék, ha hajléktalanok részére kiosztásra szállítják, akkor nem az. Ezekkel a példákkal csak a kellő jogszabályismeret fontosságára szerettem volna felhívni a figyelmet, remélve, hogy a nehézségek nem rettentik el a vállalkozókat. Ma még nem látjuk világosan, de talán a kormány által tervezett bürokráciacsökkentő csomag ennek a tevékenységi körnek a gyakorlását is könnyíteni fogja.
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:
• 1013/2006/EK (2006.06.14.) európai parlamenti és tanácsi rendelet a hulladékszállításról
• 1418/2007/EK rendelet a zöld listás hulladékok nem OECD országokba történő szállításáról
• 669/2008/EK rend. a bejelentő lap és a kísérő dok. kitöltésére vonatkozó külön utasításokról
• A Tanács 259/93/EGK Rendelete (1993. február 1.) az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről
• 2000. évi XLIII. törvény (a hulladékgazdálkodásról)
• 180/2007 ( VII.3.) Korm. rendelet az országhatárt átlépő hulladékszállításról
• 98/2001. (VI. 15.) Korm. r. (a veszélyes hulladékokról)
• 2/2002. (I. 11.) Korm r. (ADR veszélyes áru biztonsági tanácsadó alkalmazásáról)
• 164/2003. (X. 18.) Korm. r. (a hulladékkal kapcs. nyilvántartási és adatszolg. kötelezettségekről)
• 2/1981. (I. 31.) MT r. (a közúti árutovábbítási szerződésekről)
• 89/1988. (XII.20.) MT r. (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról)
• 4/2000. (II. 16.) KHVM r. (a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállítás külön feltételeiről)
• 16/2001. (VII. 18.) KöM r. (a hulladékok jegyzékéről)
• 33/2005. (XII.27.) KvVM r. (a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól)
• 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről
• 261/2011 (XII. 7.) korm. rendelet a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról
 |
