A munkaviszony az időtartama vonatkozásában lehet határozatlan vagy határozott időre szóló. Határozott idejű a munkaviszony akkor, ha a felek a munkaszerződés megkötésekor megállapodnak a szerződés megszűnésének időpontjában. A határozott idejű munkaviszony időtartama az 5 évet nem haladhatja meg. Az alábbiakban tájékozódhat a határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó részletes jogi szabályokról.
„Bagoly” - jogi kisokos (minden, ami az árufuvarozással és a személyszállítással összefügg)
Tagjaink mindennapi árufuvarozási és személyszállítási tevékenységük során számos jogi problémával szembesülnek.
E menüpontban a leggyakoribb, legaktuálisabb témákról jogászaink által írt jogértelmező szakmai cikkek ismertetésével szeretnénk megkönnyíteni az Önök munkáját.
A cikkeket közlésük időrendjében olvashatják.
Az egyes témákban történő tájékozódást a cikkek címe melletti §-ok színe segíti a következők szerint:
 |
Munkajog |  |
Polgári jog | ||
 |
Közigazgatási jog |  |
Büntető- és szabálysértési jog | ||
 |
GDPR (adatvédelem) |  |
Koronavírus |
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a cikkek a közlésükkor hatályos jogszabályi állapot alapul vételével készültek. Az MKFE nem vállal semmiféle felelősséget a cikkekben hivatkozott jogszabályok időközbeni megváltozásából, a cikkek tartalmának esetleges helytelen értelmezéséből, a cikkekben foglalt tájékoztatások nem teljeskörű voltából ill. a cikkek bármely okból származó pontatlanságából vagy hiányosságából eredő esetleges károkért, hátrányokért!
Az összesített tartalomjegyzékért kattintson IDE »
_________________________________________________________________________________________________________________
A következőkben a jelenléti ív funkciójáról, a munkaidő nyilvántartásáról, a munkaidő-nyilvántartás vezetésének és kitöltésének szabályairól, és arról is tájékozódhat, hogy a hatósági ellenőrzések mire terjednek ki e dokumentum vonatkozásában.
A munkaviszony létesítésének dokumentumai: munkaszerződés, munkáltatói tájékoztató, munkaköri leírás
A munkaviszony létrejöttével kapcsolatosan a munkáltató az alábbi három dokumentumot köteles kiállítani és a munkavállalója részére átadni.
Tájékozódjon a munkajogviszony módosulása és a munkaszerződés módosítása közötti lényeges különbségekről.
A 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendeletnek a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet módosítására vonatkozó legfontosabb rendelkezései értelmezése, a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatása
A koronavírus járvány miatt tagjaink közül is sokan lehetővé teszik egyes munkavállalóik számára az otthoni munkavégzést. Érdemes az otthoni munkavégzésre vonatkozó részletes szabályokat munkáltatói utasításban (szabályzatban) rögzíteni, melyhez segítséget nyújtunk Önöknek a jogászaink által készített, a cikk aljám megnyitható HOME OFFICE UTASÍTÁS MINTÁVAL. Kérjük, először olvassa el alábbi jogi ismertetőnket. Kérjük, szíveskedjen figyelembe venni a minta használatával kapcsolatosan a cikk alján olvasható tájékoztatónkat és jogfenntartó nyilatkozatunkban foglaltakat is.
A munkavállaló távollétének egyik legrugalmasabb formája a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 146. § (2) bekezdés szerinti munkavégzés alóli mentesülés.
A Munka törvénykönyve (Mt.) alapján a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Eltekintve tehát attól a szabálytól, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, a szabadság kiadásáról a munkáltató rendelkezik, vagyis azt nem a munkavállaló veszi ki. Néhány esetkört kivéve, a szabadság kiadása nem is kétoldalú megállapodás kérdése, amelyben meg kellene a munkáltatónak és a munkavállalónak állapodnia.
A karantén hatósági intézkedés. A karantén közegészségügyi okból elrendelt elkülönítés vagy egyéb járványügyi zárlat. Ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból áll fenn, a keresőképtelen állományba vételére jogosult orvos a biztosítottat (a munkavállalót) nyilvántartásba veszi és a keresőképtelenségét igazolja.
Amennyiben a pénztartozás összege a fizetési határidő lejártáig a jogosulthoz nem érkezik meg, beáll a fizetési késedelem. A vállalkozások (valamint a vállalkozás és szerződő hatóság) közötti kereskedelmi ügyletek alapján bekövetkező fizetési késedelem esetén a késedelmi kamaton felül a jogosult (2013. július 1-jétől) 40 euró összegű behajtási költségátalányra is jogosulttá válik.
