A Munka törvénykönyve (Mt.) alapján a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Eltekintve tehát attól a szabálytól, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, a szabadság kiadásáról a munkáltató rendelkezik, vagyis azt nem a munkavállaló veszi ki. Néhány esetkört kivéve, a szabadság kiadása nem is kétoldalú megállapodás kérdése, amelyben meg kellene a munkáltatónak és a munkavállalónak állapodnia.
„Bagoly” - jogi kisokos (minden, ami az árufuvarozással és a személyszállítással összefügg)
Tagjaink mindennapi árufuvarozási és személyszállítási tevékenységük során számos jogi problémával szembesülnek.
E menüpontban a leggyakoribb, legaktuálisabb témákról jogászaink által írt jogértelmező szakmai cikkek ismertetésével szeretnénk megkönnyíteni az Önök munkáját.
A cikkeket közlésük időrendjében olvashatják.
Az egyes témákban történő tájékozódást a cikkek címe melletti §-ok színe segíti a következők szerint:
 |
Munkajog |  |
Polgári jog | ||
 |
Közigazgatási jog |  |
Büntető- és szabálysértési jog | ||
 |
GDPR (adatvédelem) |  |
Koronavírus |
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a cikkek a közlésükkor hatályos jogszabályi állapot alapul vételével készültek. Az MKFE nem vállal semmiféle felelősséget a cikkekben hivatkozott jogszabályok időközbeni megváltozásából, a cikkek tartalmának esetleges helytelen értelmezéséből, a cikkekben foglalt tájékoztatások nem teljeskörű voltából ill. a cikkek bármely okból származó pontatlanságából vagy hiányosságából eredő esetleges károkért, hátrányokért!
Az összesített tartalomjegyzékért kattintson IDE »
_________________________________________________________________________________________________________________
A karantén hatósági intézkedés. A karantén közegészségügyi okból elrendelt elkülönítés vagy egyéb járványügyi zárlat. Ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból áll fenn, a keresőképtelen állományba vételére jogosult orvos a biztosítottat (a munkavállalót) nyilvántartásba veszi és a keresőképtelenségét igazolja.
Amennyiben a pénztartozás összege a fizetési határidő lejártáig a jogosulthoz nem érkezik meg, beáll a fizetési késedelem. A vállalkozások (valamint a vállalkozás és szerződő hatóság) közötti kereskedelmi ügyletek alapján bekövetkező fizetési késedelem esetén a késedelmi kamaton felül a jogosult (2013. július 1-jétől) 40 euró összegű behajtási költségátalányra is jogosulttá válik.
A biztonsági kamerával történő megfigyelés szabályai kapcsán nem hagyható figyelmen kívül a 2005. évi CXXXIII. törvény személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól és a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről.
Amennyiben a vállalkozás, mint adatkezelő olyan adatkezelést végez, amelynek jogalapja a jogos érdek (GDPR rendelet 6. cikk (f) pont), akkor érdekmérlegelési tesztet kell készítenie.
A 2019. évi XXXIV. törvény (az ún. saláta-törvény a GDPR kapcsán) 2019. 04. 11-én lett kihirdetve és a módosítások 2019. 04. 26-án léptek hatályba és módosította többek között a 2012. évi I. törvényt a munka törvénykönyvéről. Ezek a törvények – egyéb más módosítás mellett – az erkölcsi bizonyítvány kapcsán is hoztak változást.
Röviden: A vélelem megtámadására a hivatalos irat címzettje jogosult. A kézbesítési vélelem megdöntésére szolgáló jogintézmény a kifogás. A megtámadás szubjektív és objektív határidőhöz van kötve. A szubjektív határidő azt jelenti, hogy a címzett a vélelemről történő tudomásszerzéstől számított 15 (tizenöt) napon belül élhet a megtámadás jogával. Az objektív határidő, ami jogvesztő határidő a kézbesítési vélelem beálltától - azaz a „kézbesítettnek tekintettségtől” - számított 45 (negyvenöt) nap. Ha a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet nem természetes személy - azaz jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet - terjesztette elő, akkor kérelme csak abban az esetben vezethet a vélelem megdöntésére, amennyiben a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű. A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet az a hatóság bírálja el, amelyik a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozta. Amennyiben a kérelemnek a hatóság helyt ad, úgy kell tekinteni, mintha a hivatalos iratot nem kézbesítették volna.
A műszakpótlék a munkaidő-beosztás váltakozását kompenzáló bérpótlék.
A gépjárművezető munkakört betöltő munkavállalók jövedelme a kötelezően adandó és az adható tételekből áll. Kötelezően adandó az alapbér, továbbá felmerülésük esetén a bérpótlékok. Adható az üzemanyag-megtakarítás, a kiküldetéshez kapcsolódó költségtérítés (napidíj), továbbá, amit a munkáltató önként ad, vagy aminek juttatásában a felek (a munkáltató és a munkavállaló) megállapodnak. Az idézett jogszabályok felsorolását (idézetek dőlt betűvel szedve) a tájékoztató végén olvashatják.
