A 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendeletnek a 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet módosítására vonatkozó legfontosabb rendelkezései értelmezése, a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatás Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatása
„Bagoly” - jogi kisokos (minden, ami az árufuvarozással és a személyszállítással összefügg)
Tagjaink mindennapi árufuvarozási és személyszállítási tevékenységük során számos jogi problémával szembesülnek.
E menüpontban a leggyakoribb, legaktuálisabb témákról jogászaink által írt jogértelmező szakmai cikkek ismertetésével szeretnénk megkönnyíteni az Önök munkáját.
A cikkeket közlésük időrendjében olvashatják.
Az egyes témákban történő tájékozódást a cikkek címe melletti §-ok színe segíti a következők szerint:
 |
Munkajog |  |
Polgári jog | ||
 |
Közigazgatási jog |  |
Büntető- és szabálysértési jog | ||
 |
GDPR (adatvédelem) |  |
Koronavírus |
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a cikkek a közlésükkor hatályos jogszabályi állapot alapul vételével készültek. Az MKFE nem vállal semmiféle felelősséget a cikkekben hivatkozott jogszabályok időközbeni megváltozásából, a cikkek tartalmának esetleges helytelen értelmezéséből, a cikkekben foglalt tájékoztatások nem teljeskörű voltából ill. a cikkek bármely okból származó pontatlanságából vagy hiányosságából eredő esetleges károkért, hátrányokért!
Az összesített tartalomjegyzékért kattintson IDE »
_________________________________________________________________________________________________________________
A koronavírus járvány miatt tagjaink közül is sokan lehetővé teszik egyes munkavállalóik számára az otthoni munkavégzést. Érdemes az otthoni munkavégzésre vonatkozó részletes szabályokat munkáltatói utasításban (szabályzatban) rögzíteni, melyhez segítséget nyújtunk Önöknek a jogászaink által készített, a cikk aljám megnyitható HOME OFFICE UTASÍTÁS MINTÁVAL. Kérjük, először olvassa el alábbi jogi ismertetőnket. Kérjük, szíveskedjen figyelembe venni a minta használatával kapcsolatosan a cikk alján olvasható tájékoztatónkat és jogfenntartó nyilatkozatunkban foglaltakat is.
A munkavállaló távollétének egyik legrugalmasabb formája a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 146. § (2) bekezdés szerinti munkavégzés alóli mentesülés.
A Munka törvénykönyve (Mt.) alapján a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Eltekintve tehát attól a szabálytól, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, a szabadság kiadásáról a munkáltató rendelkezik, vagyis azt nem a munkavállaló veszi ki. Néhány esetkört kivéve, a szabadság kiadása nem is kétoldalú megállapodás kérdése, amelyben meg kellene a munkáltatónak és a munkavállalónak állapodnia.
A karantén hatósági intézkedés. A karantén közegészségügyi okból elrendelt elkülönítés vagy egyéb járványügyi zárlat. Ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból áll fenn, a keresőképtelen állományba vételére jogosult orvos a biztosítottat (a munkavállalót) nyilvántartásba veszi és a keresőképtelenségét igazolja.
Amennyiben a pénztartozás összege a fizetési határidő lejártáig a jogosulthoz nem érkezik meg, beáll a fizetési késedelem. A vállalkozások (valamint a vállalkozás és szerződő hatóság) közötti kereskedelmi ügyletek alapján bekövetkező fizetési késedelem esetén a késedelmi kamaton felül a jogosult (2013. július 1-jétől) 40 euró összegű behajtási költségátalányra is jogosulttá válik.
A biztonsági kamerával történő megfigyelés szabályai kapcsán nem hagyható figyelmen kívül a 2005. évi CXXXIII. törvény személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól és a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről.
Amennyiben a vállalkozás, mint adatkezelő olyan adatkezelést végez, amelynek jogalapja a jogos érdek (GDPR rendelet 6. cikk (f) pont), akkor érdekmérlegelési tesztet kell készítenie.
A 2019. évi XXXIV. törvény (az ún. saláta-törvény a GDPR kapcsán) 2019. 04. 11-én lett kihirdetve és a módosítások 2019. 04. 26-án léptek hatályba és módosította többek között a 2012. évi I. törvényt a munka törvénykönyvéről. Ezek a törvények – egyéb más módosítás mellett – az erkölcsi bizonyítvány kapcsán is hoztak változást.
