A járművezetéstől eltiltás, mint szabálysértési intézkedés egy olyan joghátrány, mely a közlekedési szabálysértőt megfosztja annak lehetőségétől, hogy járművezetőként részt vegyen a közlekedésben. Ez az intézkedés nemcsak az újabb közlekedési bűncselekmény, de bármilyen a közlekedésre veszélyt jelentő járművezetői magatartás meggátolását szolgálja.
„Bagoly” - jogi kisokos (minden, ami az árufuvarozással és a személyszállítással összefügg)
Tagjaink mindennapi árufuvarozási és személyszállítási tevékenységük során számos jogi problémával szembesülnek.
E menüpontban a leggyakoribb, legaktuálisabb témákról jogászaink által írt jogértelmező szakmai cikkek ismertetésével szeretnénk megkönnyíteni az Önök munkáját.
A cikkeket közlésük időrendjében olvashatják.
Az egyes témákban történő tájékozódást a cikkek címe melletti §-ok színe segíti a következők szerint:
 |
Munkajog |  |
Polgári jog | ||
 |
Közigazgatási jog |  |
Büntető- és szabálysértési jog | ||
 |
GDPR (adatvédelem) |  |
Koronavírus |
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a cikkek a közlésükkor hatályos jogszabályi állapot alapul vételével készültek. Az MKFE nem vállal semmiféle felelősséget a cikkekben hivatkozott jogszabályok időközbeni megváltozásából, a cikkek tartalmának esetleges helytelen értelmezéséből, a cikkekben foglalt tájékoztatások nem teljeskörű voltából ill. a cikkek bármely okból származó pontatlanságából vagy hiányosságából eredő esetleges károkért, hátrányokért!
Az összesített tartalomjegyzékért kattintson IDE »
_________________________________________________________________________________________________________________
Szabálysértés esetén a jogsértővel szemben rosszallást kifejező hátrány kerül alkalmazásra, mely a jogsértő számára jogkorlátozást jelent. A szabálysértővel szembeni joghátrány elsődleges célja a visszatartás a későbbi jogellenes cselekmény elkövetésétől, másodlagos célja felhívás a jogkövető magatartásra, a jogszabályok betartására.
Ausztriában a közlekedési szabálysértéseknél a leggyakrabban egy rövidített büntetőjogi eljárás – helyszíni bírság, anonim eljárás, közigazgatási eljárás – folyik. Arról, hogy a szabálysértés mely eljárással lesz rendezve, a rendőrséghatóság vagy a közigazgatási szerv dönt. A szabálysértés súlyosságának megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a közúti forgalom további résztvevői korlátozva/veszélyeztetve-e voltak vagy lehettek és az milyen mértékben súlyosbította a kockázatot. A kevésbé súlyos szabálysértés elintézhető figyelmeztetéssel vagy a bírság rendkívüli csökkentéséről szóló határozattal.
A szabálysértés az a társadalomra veszélyes jogellenes tevékenység vagy mulasztás, amely épp úgy veszélyezteti az állami, a társadalmi, a gazdasági rendet, bármely személy jogát vagy személyét, mint egy bűncselekmény, de csekély mértékben
A munkaidőkeret a Munka törvénykönyve által biztosított lehetőség arra, hogy a munkáltató eltérjen az általános munkarendtől és a munkaidőt egyenlőtlenül ossza be. Azonban a Közúti közlekedés törvény alapján a forgalmi utazó munkavállalók tekintetében munkáltatói kötelezettség (!) a munkaidőkeret alkalmazása. A veszélyhelyzet idején a forgalmi utazó munkavállalók számára is elrendelhető 24 havi munkaidőkeret.
A perre illetékes és hatáskörrel rendelkező bíróságtól azon ügyekben, melyekben az ügyfél (a bírósági eljárásban mint felperes) - és bárki, akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti - közigazgatási peres eljárást indít vagy akár akkor is, ha már a közigazgatási per folyamatban van azonnali jogvédelmet kérhet, amely a közigazgatás jogsértő cselekményeivel szemben igénybe vehető bírói jogvédelem a jogerős ítélet meghozatala előtt.
A munkáltató és munkavállaló számára lehetőségként áll fenn, hogy egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkajogviszonyt létesítsenek egymással. Azonban érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között a munkajogviszony már fennáll. 2020. december 31-éig, tehát átmenetileg módosítja az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény egyes szabályait a gazdaságvédelmi akcióterv keretében kihirdetett 122/2020. kormányrendelet, de! csak egyes ágazatokban (a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés tekintetében).
A készenlét és a készenléti jellegű munkakör nem rokon értelmű, nem hasonló jelentésű szó vagy kifejezés. Teljesen más jogszabályi rendelkezések vonatkoznak rájuk.
A forgalmi utazó munkavállalók foglalkoztatása nem megszakítás nélküli munkarendben történik. Mit is értünk megszakítás nélküli munkarend alatt?
Ha a munkáltató vagy a munkavállaló oldalán érdekmúlás következik be, és ezért valamelyik fél a munkaviszonyt a továbbiakban nem kívánja fenntartani, akkor az a fél a munkaviszonyt felmondással megszüntetheti. A munkaviszony megszüntetésének egyik módja a felmondás (korábbi nevén rendes felmondás).
